BUX 41,473.45
-3.32%
BUMIX 3,899.47
-2.03%
CETOP20 1,970.31
-1.12%
OTP 10,290
-4.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-5.25%
+25.00%
-0.37%
0.00%
-0.14%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,716
-5.37%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.52%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
0.00%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,172
-4.56%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kockázatos lehet az áfaelőirányzat megemelése

A 2012. évi költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítványában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 98 milliárd forinttal, 2820 milliárd forintra emelte az idei áfabevétel-előirányzatot, aminek az indoklása több szempontból is aggályos lehet.

Az előirányzat emelését Matolcsy György szerint részben az EU Önerő Alap 50 milliárd forintos kiegészítése indokolja, aminek eredményeképpen a korábban tervezetthez képest 3–400 milliárd forinttal nő az uniós támogatás, és ennek reálgazdasági hatásából áfa-többletbevétel is keletkezik. A „reálgazdasági hatás” emlegetése alapján nem kizárt, hogy – bár hivatalosan nem volt erről szóló konkrét nyilatkozat, csak következtetni lehet erre a tárcavezető mondataiból – az NGM üveggömbje 2012-re immár a „hivatalos” prognózisban szereplő 0,1 százalékos GDP-növekedésnél is erőteljesebb bővülést mutat.

Ezt az optimizmust azonban gyakorlatilag senki sem osztja: a piaci elemzők jelentős része 1 százalékos vagy nagyobb visszaesésre számít, és az MNB júniusi inflációs jelentésében is mínusz 0,8 százalék szerepel. Igaz, hogy nem csak a jelen szépül, a nemzetgazdasági miniszter elmúlt napokban tett nyilatkozatai alapján a jövőre vonatkozóan is egyre derűsebb a kép: a miniszter szerint 2013-ban akár 2 százalékot meghaladó GDP-növekedés is lehet, és a bruttó nemzeti össztermék a következő 15–20 évben megduplázódhat.

Az áfabevételeket tápláló másik „forrás” az, hogy a visszautalási határidő, ameddig az államnak fizetnie kell, bizonyos esetekben 45 napról 75 napra nőtt. Az NGM korábban arról tájékoztatta a Világgazdaságot, hogy a határidő meghosszabbítása egyszeri hatásként 100–120 milliárd forinttal javítja idén a pénzügyi egyenleget, de az ESA szerinti egyenlegben nem okoz változást. A szóban forgó bevételnövekedés hatása eredményszemléletben kisebb – mutatott rá a Költségvetési Tanács is, amelynek véleménye szerint a módosítás fokozottan kockázatos.
Eközben a KSH közzétette a kormányzati szektorra vonatkozó adatokat. Eszerint a első negyedévben a kormányzati szektor hiánya 282 milliárd forint volt, ami a GDP 4,0 százaléka.

Egy évvel korábban a mérleg jelentős, 32,6 százalékos GDP-arányos többletet mutatott, ez azonban a 2686,7 milliárd forint értékű magán-nyugdíjpénztári vagyon átutalásával magyarázható, ami nélkül 437 milliárd forint lett volna a hiány. Ezt leszámítva az ideinél kisebb első negyedéves deficit az elmúlt 10 évben egyetlen alkalommal, 2008-ban volt. A Költségvetési Tanács véleménye szerint a módosítás az ESA szerinti hiánycél szempontjából fokozottan kockázatos.

Az államadósság az első negyedév végén a GDP 79,0 százalékával egyezett meg (22 399 milliárd forint volt) – jelentette szintén tegnap az MNB. Az adósságot az első negyedévben 300 milliárd forinttal növelte a nettó adósságfeltétel, és 594 milliárd forinttal csökkentette a forint erősödése.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek