Spanyolország korábban közölte, hogy a tavalyi 8,9 százalékos GDP-arányos szintről idén 5,8 százalékra akarja csökkenteni az államháztartási hiányt, de a 2012 első öt hónapjáról a múlt héten közzétett adatokból kiderült, hogy ez további intézkedések nélkül nem lehetséges. Madrid fontolóra vette a fogyasztási, az energetikai és az ingatlanadó növelését a hiányzó bevételek előteremtése érdekében.
A miniszter kitért arra is, hogy tárgyalásokat folytatnak az Európai Bizottsággal arról a pénzügyi segélyről, amelyet Madrid június 9-én kért az euróövezettől bankszektora konszolidálásához. Az övezet ehhez hozzájárult, a segély értéke pedig akkori közlések szerint elérheti a 100 milliárd eurót. De Guindos két könyvvizsgáló társaság adataira hivatkozva most úgy vélte, Madridnak ebből a legrosszabb esetben 62 milliárd euróra lesz szüksége.
A segélyről július kilencedikéig - az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának következő üléséig – tervezik aláírni a megállapodást. Ennek a spanyol miniszter szerint része lesz az is, hogy úgynevezett „rossz bankokba” helyezik ki a „mérgező” ingatlanalapú pénzügyi eszközöket, amelyeket később aztán eladnak. Madrid korábban jelezte: mindezek után októberben újabb stressztesztnek vetik alá a bankrendszert.
Mindezek ellenére elemzők úgy látják, az európai segítség nem lesz elég arra, hogy elháruljon a csődveszély Spanyolországban. Annál is inkább, mivel az egymást követő megszorítások tovább súlyosbíthatják a recessziót és az Európában már így is a legrosszabb munkanélküliségi adatokat.
A múlt heti euróövezeti csúcstalálkozót követő optimizmus ma is folytatódott, a spanyol kötvényhozamok csökkentek kedden. A 10 éves állampapír hozama 6 bázisponttal, 6,35 százalékra mérséklődött.
