Marad a kőkemény szigor Athénnal szemben

Sem Angela Merkel német kancellártól, sem Francois Hollande francia elnöktől nem kapott jelzést Antonisz Szamarasz görög miniszterelnök arra vonatkozóan, hogy érdemben lehet változtatni a helléneknek szánt IMF-EU-hitelprogramon. 

Az enyhébb álláspontot – ahogy az várható volt – Hollande képviselte, aki gyakorlatilag kikerülte ezt a témát a Szamarasszal folytatott szombati egyórás tárgyalás után tartott párizsi sajtótájékoztatón. A baloldali francia politikus annyit jegyzett meg, hogy Görögország nehéz helyzetben van, majd utalt arra, hogy nem szabad veszni hagyni Európa szociális egységét. Egyúttal felszólította Athént, hogy bizonyítsa: valóban elkötelezett a reformok véghezvitele iránt.

Ennél egyértelműbben fogalmazott egy nappal korábban Angela Merkel, aki Berlinben fogadta a hellének vezetőjét. Görögország egyelőre nem számolhat azzal, hogy a trojka enyhíteni fogja a feltételeket, és hozzájárul a megszorítások időbeli kitolásához, jelezte indirekt módon a kancellár. Athénnak be kell tartania a vállalt takarékossági intézkedéseket, tette hozzá. 

Utalt azonban arra, hogy a végleges döntéssel meg kell várni a trojka szeptemberben publikálandó jelentését is. Ebben a nemzetközi szervezetek értékelik majd a hitelprogram állását, többek között azt, mennyire sikerült Görögországnak teljesítenie az elvárásokat. Németország nem fog elhamarkodottan véleményt mondani, fűzte hozzá.
A kedélyek megnyugtatása érdekében Berlin és Párizs is határozottan kiállt amellett, hogy a dél-európai állam a valutaövezet része maradjon. „Meggyőződésem, hogy Görögország az eurózónához tartozik, és oda is fog tartozni,” mondta Merkel, Hollande pedig úgy fogalmazott: „ez a kérdés számomra fel sem merül”.

Mindeközben a görög kormányfő azt emelte ki, hogy nem pénzt kérnek, hanem lélegzethez szeretnének jutni, és be akarják indítani a gazdasági növekedést. Szamarasz ezzel arra célzott, hogy az általuk kért könnyítések, a megszorítások időbeli elnyújtásának célja a kitörés a recesszióból. A trojka által elvárt takarékossági intézkedések ugyanis még jobban visszafogták a gazdasági növekedést, és így összességében súlyosbították a gazdasági és a társadalmi helyzetet.

Athén konkrétan azért lobbizik, hogy két évvel, 2016-ig nyújthassák ki a mintegy 11,5 milliárd eurós újabb megszorítások véghezvitelét. Ez egyben azt is jelentené, hogy Athén nem 2014-re csökkentené a GDP három százaléka alá államháztartási hiányát – az EU-EKB-IMF alkotta trojka eredetileg ezt a célt tűzte ki –, hanem csupán 2016-ra.               

A hellén miniszterelnök úgy véli, hogy az EU-EKB-IMF hármas jelentése igazolni fogja: kormánya képes eredményeket produkálni. Szerinte csökkentik a költségvetési hiányt, és növelik a kabinet szavahihetőségét. A célok eléréséhez azonban arra is szükség van, hogy a gazdaság növekedni tudjon, emelte ki.