Simor: Nem kell, hogy örök harc legyen a jegybank és a kormány közt

A 25 bázispontos vágás hatására drasztikusan gyengült a forint . A 25 bázispontos kamatcsökkentésre vonatkozó javaslat szoros többséggel győzött a Monetáris Tanácsban. A Széll Kálmán Terv 2 intézkedései, így a tranzakciós- és a telekom adó a fogyasztói árakon és a termelési költségeken keresztül emeli a fogyasztói árindexet. Az elmúlt időszakban bekövetkező növekedés meghaladta az MNB várakozásait, ez részben az élelmiszerár emelkedésének és a nyersanyagárak emelkedésének tudható be. Az inflációs kockázatokat emeli az olajáremelkedés, a nemzetközi élelmiszerár-emelkedések.

Ezeket a hatásokat a szűkülő kereslet és a laza munkaerőpiac mérsékli, 2013-ban számottevően a cél fölött marad az infláció . A kibocsátás idén csökken és jövőre is csak visszafogottan bővül. Idén érdemben lassul az exportnövekedés, ez a belső kereslet korlátozottságával párosul, amit részben a reálkeresetek csökkenése okoz. A gazdaság a jegybank elnöke szerint hosszabb távon is rosszabbul teljesít, mivel gyenge a beruházási teljesítmény, magas a munkanélküliség és emelkedik a csődráta.

A kormány adócsökkentési intézkedéseinek hatása attól függ, mivel teremti meg a kabinet ezek forrását. A tranzakciós illeték az eddigieknél is szigorúbb hitelkínálathoz és gyorsított forráskivonáshoz vezet.  A pénzügyi kockázatunk ugyan javult, de ez nem közvetlenül Magyarországnak, hanem az általános kockázatvállalási kedv növekedésének köszönhető.

Arra a kérdésre, a kamatvágás azt jelzi-e, hogy az MNB szerint közel az IMF-megállapodás, Simor András úgy válaszolt: nem tud konkrétumot a tárgyalások állapotát illetően. Az MNB elnöke szerint a jegybanki kamatcsökkentésből még nem következik, hogy a kereskedelmi bankok is lazítanak a kondícióikon, tekintve, hogy az előző időszakban kamatemelés hiányában is szigorítottak. A nemteljesítő hitelek állománya jelentősen növekedett, ehhez megemelt tartalékképzés szükséges, emiatt a meglévő hitelállományon nagyobb profitot szeretnének gyűjteni, ami a feltételek szigorításához vezet.

Simor András kérdésre válaszolva leszögezte: nem igaz, hogy örök harc a jegybank és a kormány között a kamatszint megállapítása. Hozzátette: az MNB fő feladata az árstabilitás biztosítása és nem más, az alapkamatban az inflációs kilátások, valamint az országkockázatok is tükröződnek. Magyarországnak európai szinten igen magasak az inflációs kockázatai és a kockázati felárai, ez indokolja a kamatpolitikát.