Elemzők: cégadóemelést akarhat a kabinet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNövekedési előrejelzése ugyanis jóval optimistább, és azzal számol, hogy nem lesz szükség a kiadási oldal radikálisabb megvágására.
Árokszállási Zoltán, az Erste vezető elemzője kérdésünkre szintén úgy vélekedett, hogy a kormány a kiadáscsökkentő lépések helyett inkább az alternatív bevételnövelő intézkedésekre koncentrálhat az alternatív csomagban. Hozzátette: a kabinet valószínűleg legalább 100–200 milliárd forinttal kisebb egyenlegjavításra tesz javaslatot, mint az elemzők egy része által jelzett 500–600 milliárd forint.
Ami a konkrét lépéseket illeti, Samu János szerint a kabinet például a minisztériumi kiadások csökkentését, a közszféra létszámának lefaragását indítványozhatja. Bizonyos keretek között engedhet adóügyekben is, az viszont például elképzelhetetlen, hogy eltörölje az egykulcsos adót.
Árokszállási Zoltán a lehetséges javaslatok között említette a közszféra kiadásainak befagyasztását, a jövedéki adó emelését, az MNB-re vonatkozó tranzakciós adó eltörlését, egyes vállalatokat terhelő adók növelését, valamint az önkormányzati és a tömegközlekedési rendszer szigorítását. „A kormány úgy próbálja alakítani a palettát, hogy abból a lakosság minél kevesebbet érezzen meg. Igaz, ezeknek a hatása is átszivárog majd előbb-utóbb a mindennapokba” – tette hozzá.
Samu János szerint a legnagyobb konfliktus a bank-, a kereskedelmi és a telekomszektorra kivetett válságadók, illetve ezek továbbfejlesztett változata, a vagyon- és ingatlanadó bevezetése, valamint az egykulcsos szja ügyében van a két fél között. Így az EU és az IMF ragaszkodhat ahhoz, hogy a kormány valamilyen módon „tegye progresszívabbá” utóbbi adónemet, például az alacsony jövedelműek terhelését csökkentse, a magas jövedelműekét pedig növelje. Ezenfelül kikötheti azt is, hogy a kabinet állítsa vissza a Költségvetési Tanács korábbi jogköreit, fűzte hozzá.
Árokszállási Zoltán azt sem tartja kizártnak, hogy az egykulcsos adó kérdésében kompromisszum születhet: maradhat az adónem, de más járulékokon keresztül progresszívabbá válhat a rendszer. Abban mindkét szakember egyetért, hogy a nyugdíjcsökkentés ügye nem tartozik a fő konfliktuspontok közé. „A korábbi intézkedéseknek köszönhetően a nyugdíjkassza már nem olyan túlméretezett, mint 2008-ban, a rokkantnyugdíjazás szigorítása is mérsékli ezeket a kiadásokat” – magyarázta a Concorde elemzője.
