A magyar kormány feltehetőleg sokkal kisebb összegű kiigazításokra tesz majd javaslatot, mint amit a nemzetközi szervezetek elvárnak tőle, mondta a Világgazdaságnak Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője.
Ennek hátterében az állhat, hogy növekedési előrejelzése jóval optimistább – a kabinet 1,6 százalékos, Brüsszel és Washington viszont csupán feleekkora növekedést jósol Magyarországon 2013-ra –, így a kormány valószínűleg azzal számol, hogy nem lesz szükség a kiadási oldal radikálisabb megvágására.
Árokszállási Zoltán, az Erste vezető elemzője lapunknak ezzel párhuzamosan úgy vélekedett, a kormány a kiadáscsökkentő lépések helyett inkább az alternatív bevételnövelő intézkedésekre koncentrálhat a javaslatcsomagban. Hozzátette: a kabinet valószínűleg legalább 100-200 milliárd forinttal kisebb egyenlegjavításra tesz javaslatot, mint az elemzők egy része által jelzett 500-600 milliárd forint.
Ami a konkrét lépéseket illeti, Samu János szerint a kormány például a minisztériumi kiadások csökkentését és a létszámának lefaragását indítványozhatja. Emellett bizonyos keretek között engedhet adóügyekben is – például elállhat a további szja-csökkentésről szőtt tervektől - , az viszont például elképzelhetetlen, hogy eltörölje az egykulcsos adót, magyarázta a Concorde elemzője.
"A kormány úgy próbálja alakítani a palettát, hogy abból a lakosság minél kevesebbet érezzen meg. Igaz, ezeknek a hatása is átszivárog majd előbb-utóbb a mindennapokba" – tette hozzá.
Samu János összességében úgy véli, hogy a legnagyobb konfliktus a bank-, a kereskedelmi- és a telekomszektorra kivetett válságadók, illetve ezek továbbfejlesztett változata, a vagyon- és ingatlanadó bevezetése, valamint az egykulcsos ügyében van a két fél között. Így az EU és az IMF ragaszkodhat ahhoz, hogy a kormány valamilyen módon ”tegye progresszívabbá” utóbbi adónemet, például az alacsony jövedelműek terhelését csökkentse, a magas jövedelműekét pedig növelje. Ezen felül kikötheti azt is, hogy a kabinet állítsa vissza a Költségvetési Tanács korábbi jogköreit, fűzte hozzá.
Árokszállási Zolán azt sem tartja kizártnak, hogy az egykulcsos adó kérdésében kompromisszum születhet majd. Így névlegesen maradhat ez az adónem, de más járulékokon keresztül mégis "progresszívabbá válhat" a rendszer, fűzte hozzá.
Abban mindkét elemző egyetért, hogy a nyugdíjcsökkentések ügye már nem tartozik a fő konfliktuspontok közé. "A korábbi intézkedéseknek köszönhetően a nyugdíjkassza már nem olyan túlméretezett, mint amilyen 2008-ban volt, a rokkantnyugdíjazás szigorítása is mérsékli ezeket a kiadásokat" – magyarázta a Concorde elemzője.
Samu János úgy véli, idén már semmiképpen sem születik megállapodás, és jövőre is csak abban az esetben tartja ezt elképzelhetőnek, ha a kormány a nemzetközi hangulat romlása és a fokozódó piaci nyomás miatt rákényszerülne erre.
Árokszállási Zoltán szerint szintén nem valószínű, hogy még az idén létrejöjjön a hitelszerződés. "Az aukciók az elmúlt hónapokban nagyon jól mentek, a hozamok folyamatosan csökkennek, és habár a következő félévben jelentősebb összegű törlesztések válnak esedékessé, a kormány most jó pozícióban várhatja a tárgyalások folytatását" – magyarázta.
Az Erste elemzője szerint ez elsősorban a külső tényezőkre vezethető vissza: az EKB-intervenció bejelentése és a Fed által meghirdetett újabb monetáris könnyítés jelentősen javította a nemzetközi hangulatot. Emellett persze van egy belső ok is: a piacok középtávon továbbra is számolnak az IMF-megállapodással, és ez szintén jótékony hatással van a forintárfolyamra és a magyar államkötvények hozamaira, tette hozzá.
Az alternatív tárgyalási javaslatcsomagot e hét közepéig küldi el a magyar kormány a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Bizottságnak, mondta korábban Varga Mihály. Az IMF/EU-tárgyalásokért felelős miniszter szerint a levél nem tartalmaz a nyugdíjak vagy jövedelmek csökkentésére vonatkozó terveket, és a kormány nem támogatna új ingatlanadó elfogadására vonatkozó javaslatot sem, további részleteket azonban nem árult el.
Az EU-IMF delegáció még a hiteltárgyalások első szakaszának júliusi befejezése után összegezte az egyeztetések állását egy dokumentumban, amelyben egyúttal javaslatokat tett a magyar kormánynak a lehetséges makrogazdasági lépésekre. Ezek egy részét a kabinet nem tartotta elfogadhatónak, ezért küld most a nemzetközi szervezeteknek egy alternatív javaslatcsomagot.
