Még több pénzt önthetnek Görögországba

Magas rangú EU diplomaták hétfőn megerősítették, hogy Görögország a tervezettnél tovább fog az eurózóna tagországok pénzügyi segítségétől függeni. Athén valószínűleg képtelen lesz 2015-től pótlólagos segítség nélkül finanszírozni a költségvetését. Azt a célt sem valósítja meg, hogy 2020-tól az adósságait ismét teljes mértékben a pénzpiacokon tudja refinanszírozni. Athénnek ezen felül "legalább két évre" van szüksége ahhoz, hogy ismét lábra tudjon állni - hangoztatták Brüsszelben és az európai jegybankokban, hozzátéve, hogy a finanszírozási hézag mintegy 30 milliárd eurót tesz ki.

A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó döntéshozók szerint ráadásul az is bizonytalan, hogy Görögország egyáltalán kaphat-e újabb pénzügyi támogatást a második segélycsomag keretében. Az összesen 130 milliárd eurós második mentőalapból Görögország elvileg csak akkor kaphat további részleteket, ha 2020-tól a korábbi vállalásnak megfelelően képes lesz ismét önállóan gazdálkodni.

Ellenkező esetben a Nemzetközi Valutaalap - az alapszabálya értelmében - a kifizetések beszűntetésére kényszerül. Ha pedig a Nemzetközi Valutaalap kiszáll, akkor több euróállam, köztük Németország számára is megszűnik a további segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettség.

Jegybankárok szerint - összegez a bajor lap - Görögország euróövezetben maradása továbbra is bizonytalan lábakon áll. A lap nyilatkozó jegybanki illetékes szerint biztos, hogy szükség lesz további 30 milliárd euróra, ezt a tagállamoknak kéne előteremteniük, csakhogy az országok inkább az EKB-ra hárítanák át a költségeket. Az európai jegybank jelenleg is 40 milliárd euró összegben birtokol görög államkötvényeket és augusztusban már 3,5 milliárd euró értékben nyújtott segélyt