Az IMF vigyázna a magyar növekedésre

A Bloomberg hírügynökségnek a Valutaalap tisztségviselője azt is hangsúlyozta, hogy nem kérnek további megszorításokat a recesszió sújtotta gazdasági környezetben. „Nem kérünk további fiskális kiigazítást azon túl, amit a kormány tervez, nincsenek további megszorítások a javaslataink közt” – mondta az IMF tisztségviselője.

Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy sokkal kiegyensúlyozottabb intézkedéseket kellene hozni, amelyek segítik a gazdasági növekedést.

A közszférában lehet létszámcsökkentés, visszavághatják a szociális juttatásokat, és több területen is bevezethetik a fordított áfát – mutatta be hétfőn Varga Mihály, IMF-tárgyalásokért felelős miniszter a kormány javaslatait, amelyeket a Valutaalapnak elküldtek.

Az IMF mindenekelőtt a növekedési potenciál miatt aggódik – vélekedett Gárgyán Eszter, a Citigroup közgazdásza, aki szerint a Valutaalap sokkal inkább strukturális változtatásokat szorgalmaz. Ezek közé tartozik a munkaköltségek csökkentése az alacsony keresetűek körében, a szociális juttatások szűkítése, a munkerőpiaci kereslet bővítése, illetve a bankszektor extra terheinek megszűntetése a tőkekivonás lassítása érdekében.

Nincs időpont

Továbbra sincs időpont a magyar-IMF tárgyalások folytatására - közölte Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi képviselője a távirati iroda kérdésére. A képviselő megerősítette, hogy megküldték válaszukat a magyar kormány legutóbbi levelére.

A tárgyalások menetrendje még nincs meghatározva, de az IMF éves összejövetelén Tokióban rövid találkozó lesz a valutaalap vezetése és a magyar delegáció között. Iryna Ivaschenko megjegyezte: az IMF éves összejövetelének célja az, hogy a tagországok illetékesei találkozhassanak egymással, illetve az IMF vezetőivel.

Varga keményebben fogalmazott

Ha a hitelmegállapodással kapcsolatos tanulmányokat, elemzői véleményeket olvassa az ember, az az érzése támadhat, hogy Magyarországnak nem is kell az IMF, mert viszonylag kedvező a nemzetközi helyzet, a magyar kormánynak pedig van pénze, és 2013 közepéig biztosan finanszírozni tudja az országot, szerencsés helyzetben akár tovább is – mondta Varga Mihály a Heti Válasznak.

„Amikor a miniszterelnök felkért a tisztségre, arra a kérdésre kellett válaszolnom, hogy mi minősülhet majd a munkám eredményének. Szerintem az, ha az ország finanszírozása és működése számára sikerül a legkedvezőbb feltételrendszert kialakítani. Éppen ezért könnyen lehetséges, hogy a végén az számít majd eredménynek, ha mégsem állapodunk meg az IMF-fel. Személyes meggyőződésem továbbra is az, hogy egyezségre kell jutnunk” – hangsúlyozta Varga, aki szerint ezt persze nem lehet évekig elhúzni. „Ezért is kötöttem ki a magam számára egy határidőt. Remélem, még annak letelte előtt sikerül a józan ész és a nyilvánosság elvárása szerint megkötni a megállapodást” – tette hozzá.

Az Equilor elemzői szerint összességében az kezd kirajzolódni, hogy a kormány korábbi megosztottsága az IMF-hitel kapcsán egyre inkább abba az irányba fordul, hogy nincs is igazán szükség a hitelkeretre.

Orbán Viktor korábban kiemelte, hogy ha nehezebben is, de IMF-védőháló nélkül is működik az ország, míg Varga Mihály mindig hangsúlyozta a hitelkeret gyors megkötésének szükségességét – írják az Equilor szakértői, akik a nyilatkozatok után azonban már kisebb esélyét látnak arra, hogy Magyarország megállapodik a Valutaalappal.

Kedvezően fogadhatják a hazai piacok, hogy az IMF nem feltétlenül további megszorításokban gondolkodik – vélekednek az Erste Bank elemzői. Az EU véleménye azonban még nem ismert, azaz, hogy ők milyen szinten ragaszkodnak a 2013-ra megcélzott 2,2 százalékos GDP-arányos deficit teljesítéséhez – teszik hozzá. Mindezek, illetve a kohéziós alapokból származó források befagyasztásának rémképe okozhat még izgalmakat a piacon, véli Árokszállási Zoltán és Nyeste Orsolya.

Az eurót 285,5 forinton jegyzik csütörtökön délelőtt, míg tegnap 286 forint felett állt az euró/forint kurzusa.

A Valutaalap kommentárja után „szerintünk szinte biztosra vehető, hogy az IMF beleegyezik a jövő évi hiánycél kicsivel 3 százalék alá történő emelésébe 2,2 százalékról” – vélik az elemzők, akik szerint így már valóban elég lehet egy 300-350 milliárdos kiigazítás.

Bámli Károly, a Commerzbank elemzője szerint a hiányt mindenképpen az Európai Unió által elvárt 3 százalékos szint alatt kell tartani, hogy nyolc év után megszűnjön a túlzott deficiteljárás Magyarország ellen, és ne függesszék fel a kohéziós források kifizetését a jövőben. „Az ezzel kapcsolatos terveket, lépéseket holnapig kell elküldeni a kormánynak Brüsszelbe” – emlékeztetett a szakértő.

A kormány megpróbálja elodázni a megállapodást, amíg a nemzetközi hangulat kedvező, és csak akkor keresi majd a megegyezést, ha a piaci nyomás fokozódik, és a forint súlyosan leértékelődik – véli Gárgyán Eszter, a Citigroup elemzője. Mindezek alapján az idén csak szerény előrelépés várható a tárgyalásokon, megegyezésre így csak 2013-ban kerülhet sor (ha egyáltalán sor kerül rá), a közelebbi időpont a globális piaci tényezők függvénye.