Bajnai elhibázott unortodox gazdaságpolitikáról és kudarcokról beszélt
Ez a beszéd nem az a beszéd - kezdte humorosan előadását Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök. Magyarország nem sziget, hanem az európai gazdaság mélyen beágyazott része - mondta. Már a pénzügyi válságként indult folyamat politikai válsággá vált a szó abban az értelmében, hogy világosan látszanak azok az irányok, amelyekkel a válság kezelhető lenne, de távol vagyunk még a racionális döntések meghozatalától.
Korábban politikai gazdaságtannak hívták a gazdaságpolitikát, és ma úgy tűnik, megint így kell hívni, hogy értelmezni tudjuk a világot. Az a kérdés, képes-e társadalmilag elfogadható, legitim megoldásokat találni a politika a gazdasági problémákra. A bankunió, a fiskális és politikai unió megoldhatná ezt, de látni kell: ha a fiskális politikát brüsszeli szintre akarják vagy kényszerülnek emelni a tagállamok, akkor ez az európai demokráciának, a politikai rendszernek támaszt komoly kihívásokat. Ezeket kezelni kell, a kezelésük nélkül politikai válságba süllyedhet Európa - fogalmazott Bajnai a Portfolio tudósítása szerint.
A volt miniszterelnök azokról az építőkockákról beszélt, amelyek meglátása szerint a kelet-közép-európai térségben egy sikeres gazdasági modellhez szükségesek:
Mivel ez a térség évszázadok óta rendkívül tőkehiányos, így az a fő kérdés, hogy képes-e olyan politikát folytatni, amely egyszerre tud tőkét vonzani és közben még a hazai megtakarítások mértékét is növelni tudja
Eközben arra is figyelnie kell az adott országnak, hogy a termékegységre eső bérköltséget ne a versenyképesség rovására tudja növelni, illetve eközben a növekvő foglalkoztatottságot is biztosítani tudja
Bajnai szerint az a politika jó, ami mindemellett az infrastruktúrát folyamatosan fejleszti, és közben vonzó üzleti környezetet, megbízhatóságot, stabilitást teremt, beleértve a stabil fiskális politikát is. Ha utóbbi adott, akkor a monetáris politika is stabil tud lenni - zárta a sikeres gazdasági modell receptjéről szóló felsorolását Bajnai, majd azt hangsúlyozta, hogy a globális gazdasági válság miatt a következő időszakban a térségnek lassabb növekedésre és forrásszűkére kell berendezkednie.
Közép-Kelet-Európa országai a versenynek nyertesi lehetnek a magas tudású munkaerővel, és a vonzó befektetési környezettel. Ilyen értelemben a konvergencia sztori ha lassabban is, de működhet - mondta Bajnai, hozzátéve: Magyarország ma olyan szakaszban van, hogy hosszú távra eldőlhet, a sikeres modellhez, vagy az erre nem képes országok csoportjához csatlakozik-e.
Magyarország a sikeres modellt 1995 és 2001 között követte, ami meglátszódott az eredményeken, az országot a térség vezető gazdaságai között emlegették. 2006-ig túlságosan elhittük a saját sztorinkat, feladtunk olyan tényezőket, amelyek Magyarországot a sikeres pályán tartották. 2008-ig ekkor egy erős korrekció kezdődött, amely a stabilitást tekintette a legfontosabbnak, ezzel együtt azonban súlyosan csökkentette a potenciális növekedést. A kétezres évek elejétől drámaian megnőtt az ország adóssága (döntően a lakossági), így érte a válság az országot. Ezt követően elképesztő alkalmazkodóképességről tett tanúbizonyságot a magyar gazdaság.
A még mindig válságban lévő gazdaságban 2010-től olyan változások jöttek, amelyekkel elszakadt a visegrádi országoktól - mondta a volt miniszterelnök. A gazdaságpolitika helyett a politikai gazdaságtan vált uralkodóvá. A transzferekből élő választási csoportok döntően ugyanannak az erőnek adtak mandátumot 2010-ben, amelyet az aktív társadalmi csoport. Az új kormány e kettő csoportnak egyszerre szeretett volna megfelelni, csökkentve az adóterheket, másrészt a "zembereknek" gesztust téve nem növelni az alsóbb rétegek terheit. Az unorthodox gazdaságpolitika nem más, mint a valós gazdaságpolitikai lépések helyett időt nyerni, halogatni a problémák megoldását - vélte Bajnai. Szerinte ez a magyar gazdaság meglévő tartalékainak elhasználásáról szólt.
A volt miniszterelnök a kormányváltást követő 2,5 év időnyerésre játszó unortodox gazdaságpolitikáját elhibázottnak nevezte és három főbb elemét emelte ki:
Magyarország korábban élenjáró volt a külföldi tőkebefektetések vonzásában, ez mára teljesen megváltozott.
A 12. év alatt felhalmozott nyugdíjmegtakarítások államosítása, amelynek feléből kb. államadósság csökkentés valósult meg. Az államosítást ő személy szerint rossz megoldásnak tartotta, mert szerinte a jövő megtakarítását éltük fel a jelenlegi költségvetési egyensúly biztosítása érdekében. Bajnai szerint ezzel a megoldással 1-2 havi nyugdíjat a jövőből elvesztettünk.
Az elmúlt 2,5 évi gazdaságpolitikai lépések hatására rendkívül megnehezült az alacsony képzettségű, inaktív munkaerőpiaci réteg számára az aktív munkaerőpiaci rétegbe való átlépés, közben pedig az adócsökkentések csak a felső jövedelmi harmadnak kedveztek. "Ez az elhibázott gazdaságpolitika három legfőbb eleme" - jegyezte meg.
A teendők között az alábbiakat említette fő helyen a volt miniszterelnök:
1. a bizalom helyreállítása (intézmények és transzparencia erősítése, korrupció visszaszorítása)
2. tőkevonzó és tőkemegtartó képesség erősítése. Az IMF-fel való megegyezés ennek részeként szerinte valós gazdasági érdek. Nem csodaszer, hanem haladék. Az IMF jelentős gazdasági fordulatra szeretne pénzt adni. Amíg nem változik a kormány gazdaságpolitikája, addig nem lesz megállapodás - hangsúlyozta.
3. a foglalkoztatás kérdése: a kereslet és a kínálat kérdéseivel szerinte egyszerre kell foglalkozni, a magas hozzáadott értékű ágazatokat kell megcélozni - ennek része Bajnai szerint a jelenlegihez képest ellenkező irányú oktatási reform
4. gazdaság fejlesztése
Magyarország régóta küzd strukturális problémákkal, a 2010-ben szerzett jelentős társadalmi felhatalmazás ellenére ebben visszalépés, kudarcok sorozata történt - összegzett Bajnai. Szerinte Magyarország nemzeti érdeke, hogy ebben azonnali, jelentős gazdasági fordulat történjen.


