Kovács Árpád szerint zajlik egyfajta filozófiai vita, hogy kellenek-e alkotmányos garanciák, illetve hogy a KT véleménye árumegállító jogot jelentsen-e, vagy pedig csak a közvélemény, a sajtó nyomásán keresztül hasson. "A véleményezésbe szubjektív elemek is becsúszhatnak, ezek nem a szakmai hozzáértés hiányából adódnak, hanem szemléletbeli különbségből" - mondta.
"Felfogásom szerint a magyar gazdaság stabilitása nem költségvetési stabilitás, hanem reálgazdasági és költségvetési stabilitás egyszerre" - fejtette ki a Tanács elnöke. Kovács Árpád előadásában elmondta, hogy a saját elemző apparátussal nem rendelkező Költségvetési Tanács támaszkodhat az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elemzőire, illetve ezen felül lehetősége van külsős tanulmányok, munkák megrendelésére is. "A saját apparátus fenntartása nagyon drága megoldás. A magyar megoldás a piacira hasonlít: amikor és amire szükségünk van, azt rendeljük meg" – fogalmazott.
Kovács Árpád szerint a Költségvetési Tanácsnak meghatározó feladata az államadósság szabály betartatása, ez a stabilitás fontos része. "A magyar közpénzügyi szabályoknak szerepe van abban, hogy Magyarország a nehéz körülmények ellenére is képes csökkenteni az adósságát" - fogalmazott a KT elnöke.
