Tovább szenvedhet a gazdaság

Érdemben nem javult a magyar gazdaság helyzete a harmadik negyedévben. A Világgazdaság által megkérdezett közgazdászok mediánvéleménye szerint a GDP 1,3 százalékkal zsugorodhatott az előző év azonos időszakához képest nyers adatok alapján. Az euróövezeti adósságválság közepette legfőbb exportpartnereinket is elérte a lassulás, így a nettó export egyre kevésbé ellensúlyozhatja a belső kereslet esését.

A KSH csütörtökön közli az előzetes GDP-adatokat.

„Nem láttunk nagy eltérést a harmadik negyedévben a második negyedévhez képest” – mondta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető közgazdásza szerint az tűnik ki a statisztikai adatokból, hogy a háztartások fogyasztási kiadása még nagyobbat estek a harmadik negyedévben, mint a másodikban. „A beruházásokban pozitív fordulat nem következett be” – tette hozzá Török Zoltán. „Egyedül a nettó export marad, ami egyensúlyozni tudja a más területeken tapasztalható nagy mínuszokat” – mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Meglátása szerint az összkép valószínűleg az utolsó negyedében sem változik.

Szeptemberben – előzetes adatok alapján – 3,8 százalékkal visszaesett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához viszonyítva – közölte pénteken a KSH. A munkanaphatástól megtisztított index 0,6 százalékkal nőtt. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index szeptemberben 0,7 százalékkal emelkedett – írta a statisztikai hivatal. A Raiffeisen elemzői szerint a harmadik negyedévben azonban így is marginális hozzájárulása lehetett a gazdasági növekedéshez az iparnak.

Kondrát Zsolt szerint sem látszik a fordulat a magyar gazdaságban. „A fogyasztás és a beruházás esik, a kormányzati kiadások csökkenhettek, és a nettó export ezt nem tudja ellensúlyozni” – mondta az MKB Bank vezető közgazdásza. Hozzátette, a nettó export bővülése a külső konjunktúra lanyhult miatt lassult, és nem tudja ellensúlyozni a belföldi kereslet csökkenését. Az ipar stagnálás körül van, a mezőgazdaságban még nagyobb mínuszt láthatunk, és az építőipari trendben nem látszik fordulat – foglalta össze a közgazdász.

A fogyasztás kifejezetten jó volt a második negyedben – értékelte a mérsékelt visszaesését Kondrát. Szerinte az év második felében nagyobb visszaesés várható. „A reálbérek csökkennek és a foglalkoztatás is mérséklődik a vállalatok által jelentett adatok szerint” – magyarázta Kondrát Zsolt.

A beruházásokban nem várható fordulat külső és belső okok miatt. „A gazdaságpolitika kiszámíthatatlan, a vállalatokra pedig további terhet rónak” – jegyezte meg.

Samu János szerint a második negyedévi -1,3 százalékos GDP-csökkenésnél kisebb visszaesést várhatunk most.

A Concorde közgazdásza úgy látja, éves alapon kisebb lehet a zsugorodás, és ebben a vártnál jobb ipari és építőipari teljesítmény játszhatott szerepet.

„Kiemelkedően jó lett a szeptemberi ipari teljesítmény” – hívta fel a figyelmet Suppan Gergely. A TakarékBank vezető elemzője kiemelte: ha a hó/hó adatot nézzük, akkor mindenhol visszaesést láthattunk Európában, Magyarországon viszont növekedés volt. A szakértő szerint ez nagyrészt a Mercedes-hatással magyarázható. „A Mercedes duplájára kapcsolata a termelését, e nélkül negatív lehetett volna a havi ipari adat” – vélte Suppan Gergely.

Júniusban és júliusban lefelé húzta az ipart a kőolaj-finomítás – mondta Suppan. Emlékeztetett: a Mol második negyedéves gyorsjelentésében is felhívta a figyelmet arra, hogy finomítói leállás várható júniustól, ám augusztusban már újra felfutást láthattunk az olajfinomításban. „A Molnak nem elhanyagolható a súlya a magyar gazdaságban” – jegyezte meg. A TakarékBank elemzője szerint leállás nélkül nem lett volna ilyen gyenge a második negyedéves GDP-adat sem.

„Számításaim szerint az ipari termelés 2,5 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben második negyedévhez képest” – véli Suppan Gergely. A közgazdász szerint az építőipar teljesítménye is bíztató. Bizonytalanságot a mezőgazdaság teljesítménye okoz – hangsúlyozta. „A kukoricatermés katasztrofális, és emiatt az első negyedévet lefelé korrigálja a KSH, így a pálya is lefelé módosulhat” – magyarázta.

Ugyanakkor vannak további biztató jelek a szakértő szerint. Mint mondta: a vendéglátóipar évek óta nem látott pozitív teljesítményt mutatott, a szolgáltató szektorban bíztató jelek látszanak.

A kiskereskedelmi forgalom visszaesése többnyire megfelelt a várakozásoknak, a pénzügyi szektorban és az ingatlanoknál pedig továbbra is zsugorodás van, így összességében Suppan szerint igen vegyes kép látszódik a szolgáltatásoknál.

A nyers adat rosszabb lehet, mint a kiigazított, ami látszik az ipari adatból is – hívta fel a figyelmet. Ezt azzal magyarázta, hogy két munkanappal kevesebb volt az egész negyedévben.

Az adatok azt mutatják: folytatódott az élelmiszerárak drasztikus emelkedése, ugyanakkor a szeptemberben még 6,6 százalékos pénzromlás lassulása mögött az üzemanyagárak

egyhavi 2 százalékos csökkenése és bázishatás áll. Az idén az első tíz hónapban átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke a szeptemberi 5,3 százalékról 5,1 százalékra lassult éves összevetésben, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 6,2 százalék volt.

Az adatok azt mutatják: folytatódott az élelmiszerárak drasztikus emelkedése, ugyanakkor a szeptemberben még 6,6 százalékos pénzromlás lassulása mögött az üzemanyagárak

egyhavi 2 százalékos csökkenése és bázishatás áll. Az idén az első tíz hónapban átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke a szeptemberi 5,3 százalékról 5,1 százalékra lassult éves összevetésben, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 6,2 százalék volt. Lassult az infláció A fogyasztói árak októberben 0,1 százalékkal emelkedtek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,0 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az adatok azt mutatják: folytatódott az élelmiszerárak drasztikus emelkedése, ugyanakkor a szeptemberben még 6,6 százalékos pénzromlás lassulása mögött az üzemanyagárak

egyhavi 2 százalékos csökkenése és bázishatás áll. Az idén az első tíz hónapban átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke a szeptemberi 5,3 százalékról 5,1 százalékra lassult éves összevetésben, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 6,2 százalék volt. Lassult az infláció A fogyasztói árak októberben 0,1 százalékkal emelkedtek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,0 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az adatok azt mutatják: folytatódott az élelmiszerárak drasztikus emelkedése, ugyanakkor a szeptemberben még 6,6 százalékos pénzromlás lassulása mögött az üzemanyagárak

egyhavi 2 százalékos csökkenése és bázishatás áll. Az idén az első tíz hónapban átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke a szeptemberi 5,3 százalékról 5,1 százalékra lassult éves összevetésben, míg a nyugdíjas fogyasztói kosárra számított 12 havi áremelkedés 6,2 százalék volt.-->