Nem lehet majd felelőtlenül gazdálkodni
„Jövőre az lesz az önkormányzatok életében a legmarkánsabb változás, hogy az állam sokkal, de sokkal több feladatot szeretne megoldani az önkormányzatok helyett” – nyilatkozta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, aki szerdán megnyitja a Világgazdaság az Önkormányzatok '2013 – A nagy változások éve című konferenciáját. Schmidt Jenő szerint ennek pénzügyi része még mindig kérdéses.
A TÖOSZ elnöke szerint a rengeteg változásnak az előnye az lesz az önkormányzati szektorban, hogy egy olyan rendszer borul fel, ami finanszírozhatatlan volt ebben a formában. „Negatívuma az, hogy rettentően centralizált, és ez az a szisztéma, előbb-utóbb ki fog fulladni, mivel az államgépezet íróasztalban tud gondolkodni, nem feladatmegoldásban” – mondta Schmidt. Szerinte jövőre az önkormányzatok teljesen a települési feladatokra fognak koncentrálni, ami még mindig nagyban függ majd a költségvetési elemektől.
„A kabinet és az új alaptörvény más filozófiával tekint az önkormányzatokra az elmúlt 22 évhez képest” – nyilatkozta lapunknak a TÖOSZ főtitkára. Zongor Gábor szerint míg az 1990-es törvény és az akkori közfelfogás egy sajátos hatalmi ágnak tekintette az önkormányzatokat. Jelenleg az önkormányzatot a végrehajtó hatalom egy sajátos, részben autonómiával rendelkező szervezeti egységének tekintik. 2013. január elsejétől jelentős változás, hogy újraszabták a települések feladatait, az állam és az önkormányzatok közötti hatásköröket. Ebből a leginkább vitát kiváltó ügy a köznevelésé volt. Zongor szerint azonban ebben félmegoldás született, mivel az egy évvel ezelőtti parlamenti döntéshez képest már egy kettős feladatellátás kezd körvonalazódni, amiből még számos probléma származhat.
„Az egészségügyben, így a fekvőbeteg és járóbetegellátásban, az ügyeleti rendszerben teljes állami centralizációt kellene véghezvinni” – hangoztatta a TÖOSZ főtitkára. A szociális és gyermekvédelmi intézmények állami kézbevétele csak kevés települést érint. Nagymértékben befolyásolja viszont a települések életét, hogy az üzemeltetésben – például víz-, csatornahálózat, hulladékgazdálkodás – az állam hangsúlyos szerepet vállal a centralizációval.
„Az önkormányzatok állami adósságátvállalásának rettentő módon örülök, főleg azoknak a kistelepüléseknek az esetében, amelyek önhibájukon kívül adósodtak el” – hangoztatta Schmidt. A TÖOSZ elnöke szerint 2800 önkormányzat helyzete teljesen rendbe fog jönni. Annak a 300-nak, amely az adósság állományért nagyrészben felelős, az ottlévő adósság fele meg fog maradni. Ezek a települések nem fogják megúszni, hogy a vállalatokhoz hasonlóan átszervezzék működésüket. Pénzügyi egyenlegük megtartására kontrolling lesz szükséges.
Schmidt egyébként nem ért egyet azzal, hogy az állam a vállalkozási célú hiteleknél – például hotel, fürdő, vagy közszolgáltatást végző cég vásárlásánál – akár az adósság 40 százalékát is átvállalja, sem veszteség, sem nyereség esetén.
„Nem lehet majd a továbbiakban felelőtlenül gazdálkodni” – hangsúlyozta Schmidt. Ennek három oka lesz. Éven túli hitelt csak kormányengedéllyel lehet majd felvenni, legyen az bármilyen kötelezettségvállalás. Éven belüli hitelnél, csak naptári éven belül lehet kölcsönt felvenni és azt az adott évben vissza is kell fizetni. A TÖOSZ elnöke szerint a pénzintézeteknél vége lesz annak a korábbi gyakorlatnak, amit a devizahiteleknél a pénzintézetek gyakoroltak. A bankrendszer egy új kockázati kezelést fog végezni az önkormányzati szektorban.
Milyen változások lesznek a településeknél?
A Világgazdaság Önkormányzatok’2013 – A nagy változások éve című konferenciáján szerdán Budapesten a Mercure Hotelben Tállai András a Belügyminisztérium államtitkára beszámol az önkormányzatok szabályozását érintő változásokról. Szabó Erika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára a januártól már működő járási rendszer kialakításáról fog beszélni. Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szervezetének pénzügyi ellenőrzési tapasztalatairól számol be az önkormányzati szektorban. Kerekasztal beszélgetések lesznek a feladatfinanszírozásról és az adósságátrendezés után működőképességről.
