Kiderült, hogy mekkora volt tavaly a költségvetés hiánya
Az NGM szerint a pénzforgalmi hiány a GDP 2,1 százaléka lett, ami jó alapot ad arra, hogy teljesüljön az Ecofin ajánlása, és a magyar kormány vállalása szerint (a magánnyugdíj-pénztárból átlépők miatti 50,9 milliárd forintos többletbevétellel nem számolva) a kitűzött 2,7 százalékos, uniós módszertan szerinti hiánycél.
Bevételek
A központi költségvetés december havi bevételei az előző év azonos hónapjához képest mintegy 316 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A főbb adóbevételek esetében a társasági adó, az általános forgalmi adó (tavaly decemberben került sor az Európai Bíróság döntése miatti áfa-visszatérítések jelentős részének visszautalására), a személyi jövedelemadó, valamint az illetékbevételek is meghaladták az előző évi összeget. Emellett a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is nagyobb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában.
Kiadások
A központi költségvetés december havi kiadásai közel 226 milliárd forinttal alacsonyabb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A kiadások esetében a tavalyi évnél kisebb összegben teljesültek az egyedi és normatív támogatások, a fogyasztói árkiegészítések, a költségvetési szervek kiadásai, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások. A két év azonos időszakának eltérésében jelentős szerepet játszanak a 2011 év végén realizált, a megyei önkormányzatoktól és a MÁV Zrt.-től történő adósságátvállalások, illetve az MFB-nek jutatott terven felüli tőkeemelés. Ugyanakkor 2012 decemberében került sor az 5000 főnél alacsonyabb népességszámú települések adósságainak kifizetésére. Ez 76 milliárd forint kiadást jelentett a központi alrendszerben, mely a helyi önkormányzatoknál azonos összegű bevételként jelent meg.
Kamategyenleg
A kamatkiadások 2012 decemberében 58,6 milliárd forintot tettek ki, 19,0 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 18,1 milliárd forintos szintet értek el, 7,1 milliárd forinttal magasabbat az előző évinél. A nettó kamatkiadás (40,5 milliárd forint) így összességében 11,9 milliárd forinttal tér el az előző év hasonló időszakához képest, mely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
TB Alapok
A társadalombiztosítási alapok 2012. december havi 33,2 milliárd forintos hiánya a Nyugdíjbiztosítási Alap 4,3 milliárd forintos többletéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 37,5 milliárd forintos deficitjéből tevődik össze. 2011. december hónapjában az Alapok együttes hiánya 53,0 milliárd forintot tett ki. A bevételi oldalon ez előző évnél magasabb összegben teljesültek többek között az Egészségbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó és járulékbevételei, valamint az egészségügyi hozzájárulások. A kiadások esetében az előző évnél alacsonyabb összegben alakultak többek között a nyugdíjkiadások (szerkezeti változások következtében), valamint az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyszertámogatások.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok december havi közel 2 milliárd forintos hiánya az előző év azonos hónapjához képest kedvezőbb lett. Az alapok bevételei 39,6 milliárd forinttal, kiadásai 30,3 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bevételek közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulásból befolyt bevételei lettek magasabbak. Ezen felül a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap innovációs járulék bevételéből is nagyobb bevétel realizálódott. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadásai teljesültek magasabb összegben az előző év azonos hónapjához képest. Ennek oka az, hogy ez évben a Start-munkaprogram a Kormány törekvéseivel összhangban jelentősebb tételt képvisel az Alapon belül, ezt tükrözi a december havi 15,3 milliárd forintos kifizetés is a tavalyi 5 milliárd forintos kifizetéssel szemben. Továbbá a foglalkoztatási és képzési támogatások, valamint a foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások kiadásai is magasabb mértékben alakultak. Mindezek mellett a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kiadásai is – a bevételi többletével összhangban – nagyobb összegben teljesültek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A Nemzetgazdasági Minisztérium cikkünk megjelenése után lapunkkal közölte: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a központi költségvetés hiányának megemelésére – az Országgyűlés döntése, törvényi előírás értelmében – az 5000 főnél kisebb települések adósságkonszolidációja miatt volt szükség. "A központi költségvetés kiadása és hiánya tehát az önkormányzati adósságkonszolidáció miatt növekedett" – írja a gazdasági tárca.
Az NGM szerint megjegyzendő ugyanakkor, hogy az adósságkonszolidációs tétel a helyi önkormányzatoknál bevételként került elszámolásra, így az államháztartás egészének szintjén nem növekedett a hiány.
A közzétett adatokból látható, hogy a kormány az évközi költségvetési folyamatokat kézben tartotta, így a hiánycél a tervezettnél jobban alakult. A tegnap publikált adatra érkező reakciók is azt mutatják, hogy a kormány elkötelezettségét a hiánycél tartásában a piaci elemzők egybehangzóan elismerik – emeli ki az NGM.
