Összezavarta az elemzőket az MNB – Most akkor mi lesz a forinttal?

Az MNB Monetáris Tanácsa tegnapi ülésén 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, összhangban a piaci konszenzussal. Ezzel a döntésével a MT folytatta a tavaly augusztus óta megszakítás nélküli kamatcsökkentési sorozatot. A januári kamatdöntés megfelelt a konszenzusnak, de a döntés előtti héten folytatódó (már december közepe óta tartó) forintgyengülés, az euró/forint 295-300-as sávba került árfolyam több kamatvágásra számító piaci szereplőt is elbizonytalanított – írják elemzésükben a CIB Bank közgazdászai. A kamatpiacok és a CDS-piacok mozgása ugyan relatíve kisebb volt, mint a forint gyengülése, de az árfolyam a kamatpiacokra is visszahathat és mind az állami, mind a privát devizaadósság magas aránya miatt kedvezőtlen.

Az MT közleménye elsősorban a reálgazdasági helyzetre helyezte a hangsúlyt. Értékelésük szerint a gazdaság kibocsátása elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét, miközben tartósan gyenge keresleti környezetben az infláció az átmeneti sokkok kifutását követően a 3 százalékos cél közelében alakulhat.

A további kilátásokat illetően az MT közleménye a decemberihez hasonlóan kiemeli, hogy az irányadó kamat további csökkentésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok. Ezzel a CIB Bank elemzői szerint a piaci szereplők számára a 295-300-as árfolyamszint elfogadhatóságát is jelzi az MT, (ez belefér a „kedvező pénzügyi piaci folyamatokba”) illetve hogy a jelenlegihez hasonló környezetben is még tovább folytatódhat a kamatcsökkentés.

Tekintettel az elmúlt két hónapban látott forintgyengülésre, ami relatíve kedvező külső környezetben és a magyar állampapírok iránt fennmaradó relatíve erős kereslet mellett ment végbe, a kamatdöntés, illetve az annak kapcsán kialakuló várakozások az árfolyamra rövid távon további leértékelődési nyomást helyezhetnek, illetve a volatilitását növelhetik – vélekednek. Szerintük ez ellen hathat, ha a közeljövőben egy sikeres kötvénykibocsátásra kerül sor a nemzetközi piacokon, illetve ha a piaci szereplők kedvezően fogadják a márciusban hivatalba lépő új MNB-elnököt.

Az MT újdonságként utalást tett az úgynevezett nem-konvencionális eszközök alkalmazására, hangsúlyozva, hogy ez csak akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet segítséget. Tekintettel ugyanakkor a várható személyi változásokra, ez kommentár a piaci szereplők számára nem sok konkrétumot jelenthet – tették hozzá.

Simor András, jegybankelnök sajtótájékoztatója meghozta a fordulatot a forint piacán, miután elmondta, hogy a Monetáris Tanács egyhangúan elutasította a nem konvencionális eszközök alkalmazását. Egyetértenek abban ugyanis, hogy csak pénzpiaci vészhelyzetben szabad ilyen eszközökhöz nyúlni – írják az Equilor elemzői.

Szerintük a forint eddigi gyengélkedése leginkább annak tudható be, hogy a piacon tartanak attól, hogy a jegybank a márciusi elnökváltás után a Fed-hez illetve az EKB-hoz hasonló nem konvencionális gazdaságélénkítési eszközökhöz nyúl, mely a fizetőeszköz leértékelődésével járhat. A tanács egyöntetű véleménye csökkenti ennek valószínűségét, ami a nyugtatta a forintpiacot – vélik. „Ennek ellenére, az új MNB vezetés mellett nem elképzelhetetlen, hogy előkerüljenek ezek a lépések, mint például a közvetlen jegybanki állampapír-vásárlás. Az elkövetkező hónapokban így nagy árfolyammozgások jellemezhetik a forintot” – vetítik előre.

„A Tanács állásfoglalása azért volt kiemelt jelentőségű, mert nagymértékben csökkentette azokat a félelmeket, hogy az új jegybankelnök esetleg nem konvencionális eszközökön keresztül monetáris lazítást vinne véghez, ugyanis ehhez szüksége van a Monetáris Tanács támogatására is” – emelték ki kommentárjukban az Erste Befektetési Zrt. elemzői. A nem konvencionális eszközök elutasítása szerintük azért fontos, mert a kormány üzeneteként is fel lehet fogni, legalábbis a tanácsban uralkodó erőviszonyok alapján.

Az MKB Bank közgazdásza szerint a Monetáris Tanács egységesen elutasítja a nem konvencionális eszközök erőteljesebb használatát, így pedig, bárki is legyen az új MNB elnök, ő sem fog tudni újabb unortodox dózissal előállni. Kondrát Zsolt és Balásy Zsolt szerint talán ez a mondat lehet az, ami az eddig az aggodalmas hangulat által gyengített forint irányát megváltoztatja, így a következő napok, hetek az erősödésé lehetnek.