Érdemes Kazahsztánnal is kereskedniük a hazai kkv-knak
Fasimon részletesen ismertette a tagozat fél évvel ezelőtt történt megalakulása óta történt, a mkthez kapcsolódó szervezeti és intézményi fejleményeket, többek között az mkt elnökségének megalakulását, a magyar-kazah üzleti tanács létrejöttét. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a jelen helyzetben – mint bármely más országgal – a Kazahsztánnal való külkereskedelmi kapcsolatok létrehozása, gondozása stb. többek között nagyfokú gondosságot, körültekintést igényel.
Az MKIK mot tagozatának a múlt év második felében történt megalakulása persze nem volt minden előzmény nélküli. Érdemes emlékeztetni például arra, hogy alig egy évvel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos látogatást tett Kazahsztánban. Az MTI 2012. május 4-i jelentése szerint a kazah kormányfővel tartott plenáris tárgyalása után Orbán kijelentette, Magyarország nagyra értékeli azt a teljesítményt, amelyet az elmúlt húsz évben nyújtott Kazahsztán, a térség hosszabb távon is vezető és meghatározó állama. Álláspontja szerint Kazahsztán az élő cáfolata annak a közkeletű felfogásnak, amely szerint világgazdasági válság lenne: "vannak a világnak olyan részei, amelyek válságban vannak, és vannak, amelyek nincsenek. A tájékoztató előtt több kétoldalú megállapodást is aláírtak a két ország képviselői, egyebek mellett a két kormány közös nyilatkozatát, továbbá adóügyi információcseréről szóló dokumentumot, egészségügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, valamint a két ország kereskedelmi és iparkamarájának megállapodását egy magyar-kazah üzleti tanács létrehozásáról. Ez az üzleti tanács időközben meg is alakult.
Varga Mihály, a Magyar-Kazah Kormányközi Gazdasági Együttműködési Vegyesbizottság (GEKKB) magyar társelnöke pár hónappal később megbeszéléseket folytatott Almatyban Bakitzsán Abdirovics Szagintajev kazah gazdasági fejlesztési és kereskedelmi miniszterrel, a Magyar-Kazah GEKKB kazah társelnökével - közölte a miniszter sajtóirodája 2012. szeptember 12-én. A megbeszéléseken a két ország közötti gazdaságfejlesztés kérdéseit tekintették át, kiemelt figyelmet fordítva a magyar és a kazah közös vállalkozások kölcsönös támogatására. Megerősítették azt a májusi magyar miniszterelnöki látogatáskor megfogalmazott szándékukat, hogy az egymás országainak területén lévő vállalkozásokat közös befektetési és pénzügyi alapon keresztül támogatnák. A támogatások elsősorban mezőgazdasági, energetikai, valamint építési ágazatokat érintenek.
A kazah piac sajátosságairól Németh János, a mot alelnöke, volt kazahsztáni magyar nagykövet tájékoztatta a tegnap délutáni rendezvényen nagy számban megjelent magyar üzletembereket. Rámutatott arra, hogy a magyar-kazah kereskedelmi forgalom az utóbbi időben nagyon érdekesen alakult. A 2000-es évek elején az értéke (export-import) nem érte el a 100 millió dollárt, 2008-ig sikerült feltornászni az értéket fél milliárd dollárra, a válság alatt elég erősen visszaesett, mintegy évi 200 millió dollár körüli szintre, 2010-ig megindult egy emelkedés mintegy 300 millió dollárra. A kazah relációban Magyarország kereskedelmi aktívummal rendelkezik, és a magyar kivitel jelentős része szellemi export. Elmondta, Kazahsztán lakossága az utóbbi időben 15 millióról 17,5 millióra nőtt, a külföldön élő kazah polgárokat hazahívták azzal az ígérettel, hogy lakást kapnak. Ezért a lakásépítés és – tervezés terén komoly lehetőségek kínálkoznak. Kazahsztán egyébként Oroszországgal és Fehéroroszországgal vámuniót alkot, ez pedig bizonyos lehetőséget biztosíthat. Ugyanis ha Oroszországban bejegyzett termékünk van, akkor lehetséges Oroszországon keresztül Kazahsztánba szállítani, közvetítés igénybevételével.
Németh János arra is rámutatott, hogy Kazahsztán GDP-jének a növekedése az utóbbi két évtizedben meghaladta a 8-9 százalékot, előfordult, hogy a 10 százalékot is, de jelenleg a ráta „csak” 6-7 százalék. Az ásványikincs-vagyonból felhalmozódó jelentős valutatartaléknak köszönhetően például évi háromezer diákot küldenek ki a világ legjobb egyetemeire. „Úgy gondolom, hogy a magyar egyetemeknek, főiskoláknak is ez jó kihívást jelenthet arra, hogy kazah diákok jelenjenek meg náluk.” A jövőbeni gazdasági magyar-kazah együttműködés szempontjából pedig ez kulcskérdést is jelenthet. Az ásványikincs-vagyonból származik továbbá az évi 20 millió dolláros innovációs alap, amelyből világszínvonalú, kiemelkedő technológiákat vásárolnak és vezetnek be Kazahsztánban. A mot alelnöke azt is kiemelte, hogy Kazahsztánban kiemelt stratégia a mezőgazdaság-élelmiszeripar fejlesztése, amelyhez a kazah állam jelentős támogatásokat biztosít, továbbá az egészségügy, ezen belül elsősorban a gyógyszeripar. Kazahsztán ugyanis jelenleg alig több mint tíz százalékát állítja elő a felhasználásnak. Az elkövetkező évtizedben azonban ezt az arányt fel akarják növelni évi 60 százalékra. „Magyarország ezen a területen nem áll rosszul, ezért kell, hogy legyenek olyan cégek, amelyeknek lehetőségeik lehetnének e téren.”
A Németh János által elmondottak és a Kazahsztánban jelenlévő külföldi szereplők, az ottani piac kínálta lehetőségek fontosságát húzza alá a Kazinform hírügynökség minapi jelentése, miszerint Nursultan Nazarbayev kazah elnök e héten egy fontos fogadáson kijelentette, Kazahsztán továbbra is együtt fog működni az amerikai vállalatokkal. "Jelenleg mintegy 8500 külföldi vállalat működik Kazahsztánban - hangoztatta. Közel 200 milliárd dollárt fektettek be az országunkban, de a Chevron volt az első befektető. Hála a Chevronnal való együttműködésnek, jó viszony alakult ki az Egyesült Államokkal és más olyan amerikai vállalatokkal, amelyek Kazahsztánban működnek" - hangsúlyozta a kazah elnök.
Az mkt rendezvényen Lengyel László, az Eximbank Zrt. igazgatója adott áttekintést az Eximbank exportösztönző szerepéről, a kkv-k számára nyújtott legújabb szolgáltatásokról, valamint a Mehib exporthitel-tevékenységéről. Szabó Richárd, a Volksbank Magyarország Zrt. igazgatósági tagja pedig a FÁK térségben, így a Kazahsztánban érdekelt magyar cégek számára kínálkozó kereskedelmi banki finanszírozásokról. Yermilov Pavel, a Sberbank Europe FÁK ügyfélkapcsolatok vezetője többek között az orosz bank kazahsztáni tevékenységéről és a magyar üzletfelek számára kínálkozó finanszírozási lehetőségekről tájékoztatott.
Kazahsztánban jelen lévő versenytársaink tevékenységét, eredményeit, netán kudarcait – a szükséges következtetések, tanulságok levonása végett – természetesen hasznos szemmel tartani. Ezért mindenesetre érdemes felfigyelnünk arra, hogy több közvetlen szomszédunk is már fokozott érdeklődéssel fordul Kazahsztán felé. Ezt jelzi a Kazinform hírügynökség csütörtöki jelentése arról, hogy Mikola Azarov ukrán miniszterelnök a meghívott kazak miniszterelnök előtt kijevi látogatása során kijelentette: A gazdasági kapcsolatok a két ország között évről-évre erősödnek, a kereskedelmi forgalom és az üzleti életben megnyilvánuló kapcsolatok pedig éppolyan lendületesen fejlődnek, mint az együttműködés a tudomány, a kultúra és az oktatás területén. Azarov szerint Ukrajna és Kazahsztán nagy potenciállal rendelkezik az együttműködésre a légi közlekedés, az űrkutatás, az energia, a közlekedés, a mezőgazdaság és számos egyéb szektorban. Vagy arra, hogy a The Times of Central Asia című lap Asztanából keltezett jelentése szerint Victor Ponta román miniszterelnök hivatalos látogatást készül tenni Kazahsztánban. E hír Marat Tazhin kazah államtitkár és Nicolae Ureke kazahsztáni román nagykövet találkozója után szivárgott ki, részletek egyelőre nem ismeretesek.
