BUX 42,980.64
-1.26%
BUMIX 3,812.78
-0.04%
CETOP20 1,817.1
-2.13%
OTP 8,990
-2.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+2.80%
0.00%
+5.34%
ZWACK 17,400
+0.87%
0.00%
ANY 1,555
-0.32%
RABA 1,140
+1.33%
-1.44%
0.00%
-1.33%
0.00%
-0.66%
-2.81%
+0.26%
0.00%
+0.31%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,862
-1.85%
-2.05%
ALTEO 3,000
-0.66%
-3.33%
-0.56%
0.00%
+2.63%
-1.19%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.59%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+0.76%
+0.41%
-3.25%
0.00%
+0.37%
NUTEX 11.25
-0.44%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
+1.42%
NAP 1,230
+2.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Magyarország kikerül a bóvliból a deficiteljárás megszüntetésével?

Az Ecofin megszüntette a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben az Európai Bizottság javaslata alapján, miután a brüsszeli prognózis szerint idén és jövőre is 3 százalék alatt lesz a GDP-arányos költségvetési hiány. A kormányzat arra számít, hogy ezek után a hitelminősítők javítanak az ország befektetésre nem ajánlott, úgynevezett „bóvli” adósminősítésén. Noha az eljárás megszüntetése növeli az esélyét egy pozitív hitelminősítői lépésnek – az alacsony hiányon keresztül –, számos egyéb szempontot is figyelembe vesznek a hitelminősítők, amelyek alapján akár az adósminősítés rontását sem lehet kizárni.

Az Európai Bizottság, amely szerint idén 2,7, jövőre pedig 2,9 százalékos lesz a költségvetési deficit, javasolta a pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin), hogy szüntesse meg a Magyarország ellen 9 éve – az EU-s csatlakozás óta – zajló túlzottdeficit-eljárást. Az Ecofin pénteken a várakozásokkal összhangban számunka kedvező döntést hozott. Egyes kormányzati tisztségviselők most azt gondolják, hogy javulhat Magyarország hitelminősítése.

Hogy kerültünk bóvliba?

A Moody’s 2011 novemberében a költségvetési konszolidáció és az államadósság csökkentésének bizonytalanságára, valamint a gyenge középtávú növekedési kilátásokkal indokolva vágta bóvliba a magyar államadósság minősítését. Az indoklás szerint a bankszektor nem tudja hitelezéssel segíteni a kilábalást, a nyugdíjállamosítás pedig nem igen segíti az adósság csökkentését, aminek jelentős része külföldi befektetők kezében van, és nagy a devizaarány.

Egy hónappal később, 2011 decemberében a Standard & Poor’s is leminősítette az országot. Az S&P már az egyik fő indokként azt hozta fel, hogy gyengül a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatósága. Szerintük az alkotmánymódosítások, az Alkotmánybíróság és az MNB működésének befolyásolása is negatív volt. Kitértek arra is, hogy a különadók rontják a növekedési kilátásokat, többek között a beruházások elmaradásán keresztül. Ők sem örültek a magas államadósságnak, az 50 százalékos devizaaránynak, és annak, hogy nagyrészt külföldiek kezében van az adósság.

A három nagy hitelminősítő körül utoljára a Fitch vonta meg az ország befektetésre ajánlott adósosztályzatot 2012 elején, a döntést az unortodox intézkedésekkel, a gyenge növekedés kilátásokkal indokolva. Megemlítették, hogy szükség lenne új IMF-megállapodásra, de bizonytalan, hogy lesz-e megegyezés.

Újabb leminősítés

Az S&P tavaly novemberben újra lépett, és tovább rontotta az ország adósminősítését, így ennél a hitelminősítőnél már két lépcsőfokra vagyunk a befektetési sáv alatt. Ugyan több elemző meglepőnek – néhányan egyenesen indokolatlannak – nevezte az S&P lépését, a hitelminősítő szerint romlott a gazdaságpolitika kiszámíthatósága, és a szektorális adók sem tetszettek neki. Az S&P már akkor elismerte, hogy sikerült a hiányt a GDP 3 százaléka alá szorítani. A kilátást ugyanakkor stabilra módosította, vagyis közvetlenül újabb leminősítéstől – akkor – nem kellett tartani.

A Fitch 2012 decemberében negatívról stabilra változtatta a minősítés kilátását, a Moody’s viszont idén februárban fenntartotta a negatív kilátást. Márciusban aztán az S&P stabilról újra negatívra rontotta a kilátást.

Mi történt az elmúlt hónapokban?

Az Ecofin döntése kedvező, hiszen úgy tűnik, hogy a kormány elkötelezett a 3 százalék alatti költségvetési hiány fenntartásában. Az alacsony deficit kedvező hatást gyakorol az államadósság alakulására, vagyis elősegíti a fenntartható és csökkenő pálya alakulását. Mindezt a hitelminősítők is elismerhetik.

Az alacsony hiány mellett pozitívum lehet, hogy az ország az elmúlt évekhez képest különösen „olcsón”, vagyis csökkenő kötvényhozamok mellett tudja finanszírozni adósságát. Ugyanakkor a magyar hozamok részben globális folyamatok eredményeképpen mérséklődtek, és az elmúlt hetekben már emelkedtek.

Ám a gazdasági növekedés várhatóan továbbra is gyenge maradhat középtávon. Ebben fontos szerepet játszik, hogy a kormányzat az alacsony hiány elérése érdekében olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek negatívan érintették a befektetői környezetet. A kormány pedig a napokban tett tanúbizonyságot arról (új Varga-csomag), hogy folytatja az unortodox gazdaságpolitikát. A tranzakciós adó emelése, az újabb szektorális terhek és a többi bevételoldali intézkedés is negatív hatást gyakorolhat a középtávú növekedési kilátásokra.

Az önkormányzati adósság állami átvétele után a kormány 7 százalékos adót vetne ki a bankokra, ami felvetette a szelektív államcsőd (selective default) lehetőségét is. Ha a részleges csődöt sikerül is elkerülni, a hitelminősítők nem fogják elfelejteni, hogy egy ilyen vizsgálatot kellett lefolytatniuk.

Az új adók, a kiszámíthatatlan intézkedések, valamint a szelektív államcsőd felmerülése nem a hitelminősítés javulásának irányába mutatnak.
 
Márciusban az S&P a kilátás rontásakor közölte, hogy az alaptörvény módosítása és az MNB élén történt változás gyengíti az intézményrendszer hatékonyságát. Vagyis az alkotmány 4. módosítása körüli vita további megfontolás lehet. Noha a kormány hajlandó változtatni egyes kifogásolt részleteken, jogászok szerint nem teljesen oszlatja el az aggodalmakat az alkotmány jelenleg tervezett, 5. módosítása.

Vagyis a legutóbbi fejlemények e tekintetben sem oszlathatják el teljesen a hitelminősítők aggodalmait.

Kikerülünk a bóvliból?

Az elmúlt időszak makrogazdasági adatai összességében rövid távon a javulás irányába mutatnak, ugyanakkor a kormányzat intézkedéseit figyelembe véve nincs túl nagy esélye annak, hogy a hitelminősítők kiemeljék Magyarországot a bóvliból.

Legkönnyebben a Fitch-nél kerülhetünk ki a bóvliból, hiszen a kilátás esetleges javításával már nagyon közel kerülnénk a befektetésre ajánlott kategóriához.

A 3 százalék alatti hiány elérése ellenére ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy egyes hitelminősítők rontsák az ország adósminősítésének kilátást, vagy újabb leminősítéseket hajtsanak végre. Agresszív hitelminősítői lépés elsősorban az S&P-től „megszokott”, de a Moody’s-tól sem elképzelhetetlen. A „szokásos” indoklás könnyen felhozható, miszerint romlott a gazdaságpolitika kiszámíthatósága az újabb unortodox intézkedések miatt.

A középtávú növekedési kilátások összességében aligha javultak annak ellenére, hogy a várnál jobb első negyedéves GDP-adat érkezett. Az első negyedéves beruházási adatok alátámasztják azokat a vélekedéseket, hogy a potenciális kibocsátás nagyon visszafogott lesz a következő időszakban.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek