Célegyenesben a fúzió
„Többször ért minket kritika amiatt, hogy május elsején bejelentettük az egyesülést, sokan ugyanis úgy gondolták, hogy erre az időre már megtörténik mindent. Ez azonban nem ilyen egyszerű, már a bejelentéskor is jeleztük, hogy a két szervezet fúziója idén valósul meg év végéig. Soha nem ígértünk olyat, hogy egy-két hónap alatt lebonyolítjuk az egyesülést” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke lapunknak hozzátette: „tartjuk az ütemtervet.”
A három szervezet fúziójának folyamatában ez a hét lesz jelentős, a legtöbb és legfontosabb kérdésben ugyanis várhatóan megállapodás születik a napokban lezajló egyeztetéseken.
Pataky leszögezte: nem „szuper-szakszervezet” jön létre, annak ugyanis természetes személyek, munkavállalók a tagjai. A most létrejövő szervezet egy minden eddigieknél nagyobb szakszervezeti konföderáció, vagyis egy szakszervezeteket összefogó ernyőszervezet lenne. A létrehozandó szervezettől a tagok azt várják, hogy „szolidárisabb és akcióképesebb” lesz.
A szolidaritás növekedése gyakorlati szempontból is óriási változásokat hozhat a jövőben. A tervezett egyesüléssel létrejövő szuper-konföderáció a képviselt dolgozók száma, és az érintett ágazatok miatt is a korábbiakhoz képest jóval nagyobb súllyal lenne jelen a munkáltatókkal és a mindenkori kormánnyal folytatandó jövőbeni tárgyalásokon. Bár minden akcióban, így egy esetleges sztrájk esetén minden tagszervezet, sőt, minden dolgozó egyénileg dönthetne a csatlakozásról, egyetértés, egységes fellépés esetén az új szervezeti formában soha nem látott, széleskörű sztrájkok béníthatnák meg az országot.
Az egyesülő szakszervezeti konföderációk célja az, hogy középtávon az ágazati szinteken is megismétlődjön az egyesülés folyamata. „Az érintett szövetségeknek több mint hatvan tagszervezete van, a távolabbi víziónk azonban az, hogy olyan szervezeti megoldást találjunk, amelyben kevesebb, de hatékonyabb szakszervezet működik együtt” – mondta el Pataky Péter, aki hozzátette: „az új konföderáció akkor lesz jobb, ha középszinten, azaz szakmai, ágazati szinten növekszik a hatékonyság.”
Az új konföderáció tehát nem az eddigi tagszervezeti modellt követné, hanem az ágazati szervezettségű struktúra felé mozdulna el. Ettől a szervezők azt várják, hogy a jövőben az ágazati tárgyalásokon is nagyobb súllyal esne latba a szakszervezeti álláspont, az egyeztetéseken ütőképesebb, akcióképesebb módon léphetne fel mind a munkáltatókkal, mind a kormánnyal szemben egy majdani, akár egy egész ágazatot lefedő képviselet.
Az ütőképesség fokozása mellett gyakorlati okai is vannak a fúziónak.
Konföderációk Magyarországon
A most tárgyaló három szakszervezeti konföderáció egyesülése után a majdani szervezet egy több tucat szakszervezetet összefogó egységes érdekképviselet lenne. Az együttműködés kialakulásával a jelenleg Magyarországon működő hat szakszervezeti konföderációból három tagja lenne az új szervezetnek, ráadásul a képviseletet tekintve a három legnagyobb egyesülésről van szó. A kimaradók között lenne a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés – igaz, utóbbival kapcsolatban még nem kizárt a csatlakozás sem. Ha csatlakozik, ha nem, a nagy szervezet tömöríti a legtöbb tagot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.