GKI: egyetlen országot előz meg a magyar gazdaság

A GKI budapesti tájékoztatóján elmondták: Magyarországon, Európához hasonlóan véget ért a recesszió, de a 2012. évi jelentős és a 2013. első félévi kis visszaesést 2013 második félévében is csak 0,8 százalék körüli növekedés követi, ráadásul 2013 egészében is csak a mezőgazdaságnak lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény.

A GKI elemzői szerint a gyenge magyar teljesítményt csak kisebb részben magyarázza az EU-kereslet gyengesége, abban főleg a hazai piac további szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van szerepe.

Vértes András, a GKI elnöke elmondta: a jövő évi választások után, annak eredményétől függetlenül, mindenképen gazdaságpolitikai korrekcióra lesz szükség.

2013 egészében is csak a mezőgazdaságnak – a tavalyi nagyon rossz után idén viszonylag kedvező időjárásnak – lesz köszönhető a stagnálásnál jobb eredmény- írják elemzésükben a GKI kutatói.

Magyarország ugyan kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az ennek érdekében alkalmazott eszközrendszer azonban lefagyasztotta a gazdaságot – fejtik ki meglátásukat a cég kutatói. "A magyar gazdaság perspektívátlan pályán döcög" – vélik.

A gyenge magyar teljesítménynek csak egy kisebb részét magyarázza az EU keresletének gyengesége, abban főleg a hazai piac továbbra is tartó szűkülésének, az ezt kiváltó téves gazdaságpolitikának van szerepe – írják.

Közben a választási gazdaságpolitika, az erőszakos rezsicsökkentés és a devizahitelek kivezetésének folytatása tovább rontja a magyar gazdaság befektetői megítélését, a nemzetközi likviditásbőség is lanyhulóban van – írják a GKI kutatói.

Azt írják, hogy a kormányzat látszólag megnyerte a „szabadságharcot”, hiszen kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól (ebből a szempontból az EU-tagországok élenjáró egyharmadába került), elkerülte az IMF-megállapodást, s a versenyző külföldi és hazai tőkével szemben mind szélesebb körben saját klienseit hozta helyzetbe.

Ugyanakkor mindezért a magyar gazdaságnak és társadalomnak a GKI szerint nagyon nagy árat kell fizetnie: a GDP, a beruházás, a fogyasztás és a valós hazai foglalkoztatás három éve csökken vagy stagnál, a külföldi finanszírozóknak kifizetett kamat mindvégig lényegesen magasabb volt még a bulgárokénál és a románokénál is, miközben minden nemzetközi intézmény (EB, OECD, IMF, hitelminősítők, stb.) élesen bírálta ezt a gazdaságpolitikát. A különbözői versenyképességi rangsorokban Magyarország lecsúszóban van. A kormány úgy győzött, hogy az egész ország vesztett.

A GKI szerint a közszolgáltatások minősége és elérhetősége folyamatosan romlik. A „valódi” magyarországi foglalkoztatás 2013-ban csökken, a statisztikailag kimutatott azonban nő a közmunka – a közelgő választás miatt a kormány a közmunkások számát 200 ezer főre tervezi emelni –, továbbá a külföldi munkavállalás következtében.

Magyarországon a 2014-es országgyűlési választásokig a kormányzásban az eddigi folyamatok mélyülnek el. A kormányzat folytatni kívánja az állami befolyást növelő gazdaságpolitikáját. Bár ütemezésében és mértékében még bizonytalan, de látványosan folytatódik a rezsicsökkentés és a devizahitelesek „mentése”, melyek terhét a kormányzat a bankokra és a cégekre kívánja hárítani. A GKI megítélése szerint azonban nem a devizahitellel, hanem az akár forintban, akár devizában eladósodottak egy részének tartósan megroggyant törlesztési képességével van probléma.