Infláció: veszélyben a hiánycél?

A várt, 1,7 százalékos előrejelzésnél is jóval alacsonyabb, mindössze 1,3 százalékos volt az augusztusi infláció a KSH által tegnap közölt adatok szerint. A minden túlzás nélkül drámai visszaesés hátterében a háztartási energiaárak, a víz-, csatorna- és szemétszállítási díjak, valamint a tartós fogyasztási cikkek és a ruházkodási cikkek árcsökkenése áll. Hasonlóan közrejátszik az alacsony adatban az is, hogy tavaly augusztusban magas bázison álltak az üzemanyagárak.

„Az egymást követő alacsony inflációs adatok azt mutatták, hogy nincs igazi költségnyomás a magyar gazdaságon” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára kifejtette: „ennek egyik oka, hogy a nemzetközi inflációs környezet kedvező, a másik, hogy kereslet gyenge, és a cégek csekély áthárítási képességgel rendelkeznek. Mindez ráadásul tartós, ami a fogyasztók szempontjából örömtelinek is nevezhető.” Hozzátette: „az inflációt csökkentő komponensek egyszeri tényezők ugyan, ám jelentős súllyal esnek latba. Ezért az energia hatósági árainak további mérséklésével akár az egy százalék alatti infláció is elérhető – jóllehet ennek az árcsökkenésnek közgazdasági alapja nincs, ez egy politikailag kalkulált lépés.”

Kockázatosnak nevezte Bod Péter Ákos az alacsony infláció következtében elmaradó költségvetési bevételeket. „Minden megfigyelő a 2,7 százalékos hiánycélt nézi, amely már eleve közel volt a három százalékhoz. Ráadásul minden, amit a kormányzati szereplőktől hallottunk az elmúlt időszakban, legyen az a bevételi vagy kiadási oldalt érintő bejelentés, tovább növeli a hiányt” – figyelmeztetett a közgazdász, aki nem zárta ki azt sem, hogy ezen lépések hatására az idei hiány eléri, vagy akár meg is haladja a három százalékot. „Abban az esetben mérsékelhető a hiány, ha a kormány talál valamilyen pluszforrást, ilyet azonban most nem látok” – fogalmazott Bod Péter Ákos. Az egyetemi tanár szerint „nyugodtabb lenne a helyzet, ha nem 2,7 százalékról, hanem 2,2 százalékról indulna a hiány, ebbe ugyanis beleférne még néhány tízmilliárd forintnyi nem tervezett kiadás. A jelen helyzetben ugyanakkor közel vagyunk a háromszázalékos határhoz.”

Másképp látja a helyzetet a TakarékBank vezető közgazdásza. Suppan Gergely lapunknak kifejtette: „Az újabb rezsicsökkentéssel az év végére 1 százalék alá csökkenhet az infláció üteme, közben pedig a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelése növeli az elkölthető jövedelmeket. Mindez a reálbérek nagymértékű növekedését jelenti. A nettó bérkiáramlás növekedése elérheti a 7 százalékot is, amely egy egyszázalékos, vagy az alatti inflációval párosulva jelentős, akár 5–6 százalékot is elérő reálbérjavulást eredményez. Ez – még ha átmeneti jellegű is lesz az év utolsó hónapjaiban – egyértelműen a fogyasztás bővüléséhez fog vezetni” – fogalmazott az elemző, aki emlékeztetett: a kiskereskedelem időnként növekvő forgalma már most is a kereslet stabilizálódását jelzi. „Ez a növekvő fogyasztás növekvő áfabevételeket is eredményezhet az év végén” – tette hozzá Suppan, aki szerint a következő hónapokban várható 600 milliárd forintnyi brüsszeli forrás is a költségvetési bevételeket növelheti.

Nagy a hiány, de még javulhat

Az államháztartás központi alrendszerének idei, augusztus havi hiánya 110,0 milliárd forint lett. Az államháztartás központi alrendszerének augusztus végi, tehát a nyolc hónap alatt felgyűlt hiánya így már elérte a 961,2 milliárd forintot. Mindez az eredetileg tervezett egész éves hiány 110 százaléka. Az eddigi deficit tehát jelentős, igaz, a bevételek egy része jellemzően az év végére várható, így szerencsés esetben ez a mutató még sokat javulhat – a kormány várakozásai szerint a decembert jelentős többletbevétellel zárja a költségvetés. Addig azonban sor kerül még egy rezsicsökkentésre, amely csökkenti az áfabevételeket.