Infláció: veszélyben a hiánycél?
„Az egymást követő alacsony inflációs adatok azt mutatták, hogy nincs igazi költségnyomás a magyar gazdaságon” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bod Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára kifejtette: „ennek egyik oka, hogy a nemzetközi inflációs környezet kedvező, a másik, hogy kereslet gyenge, és a cégek csekély áthárítási képességgel rendelkeznek. Mindez ráadásul tartós, ami a fogyasztók szempontjából örömtelinek is nevezhető.” Hozzátette: „az inflációt csökkentő komponensek egyszeri tényezők ugyan, ám jelentős súllyal esnek latba. Ezért az energia hatósági árainak további mérséklésével akár az egy százalék alatti infláció is elérhető – jóllehet ennek az árcsökkenésnek közgazdasági alapja nincs, ez egy politikailag kalkulált lépés.”
Kockázatosnak nevezte Bod Péter Ákos az alacsony infláció következtében elmaradó költségvetési bevételeket. „Minden megfigyelő a 2,7 százalékos hiánycélt nézi, amely már eleve közel volt a három százalékhoz. Ráadásul minden, amit a kormányzati szereplőktől hallottunk az elmúlt időszakban, legyen az a bevételi vagy kiadási oldalt érintő bejelentés, tovább növeli a hiányt” – figyelmeztetett a közgazdász, aki nem zárta ki azt sem, hogy ezen lépések hatására az idei hiány eléri, vagy akár meg is haladja a három százalékot. „Abban az esetben mérsékelhető a hiány, ha a kormány talál valamilyen pluszforrást, ilyet azonban most nem látok” – fogalmazott Bod Péter Ákos. Az egyetemi tanár szerint „nyugodtabb lenne a helyzet, ha nem 2,7 százalékról, hanem 2,2 százalékról indulna a hiány, ebbe ugyanis beleférne még néhány tízmilliárd forintnyi nem tervezett kiadás. A jelen helyzetben ugyanakkor közel vagyunk a háromszázalékos határhoz.”
Másképp látja a helyzetet a TakarékBank vezető közgazdásza. Suppan Gergely lapunknak kifejtette: „Az újabb rezsicsökkentéssel az év végére 1 százalék alá csökkenhet az infláció üteme, közben pedig a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók béremelése növeli az elkölthető jövedelmeket. Mindez a reálbérek nagymértékű növekedését jelenti. A nettó bérkiáramlás növekedése elérheti a 7 százalékot is, amely egy egyszázalékos, vagy az alatti inflációval párosulva jelentős, akár 5–6 százalékot is elérő reálbérjavulást eredményez. Ez – még ha átmeneti jellegű is lesz az év utolsó hónapjaiban – egyértelműen a fogyasztás bővüléséhez fog vezetni” – fogalmazott az elemző, aki emlékeztetett: a kiskereskedelem időnként növekvő forgalma már most is a kereslet stabilizálódását jelzi. „Ez a növekvő fogyasztás növekvő áfabevételeket is eredményezhet az év végén” – tette hozzá Suppan, aki szerint a következő hónapokban várható 600 milliárd forintnyi brüsszeli forrás is a költségvetési bevételeket növelheti.
Nagy a hiány, de még javulhat
Az államháztartás központi alrendszerének idei, augusztus havi hiánya 110,0 milliárd forint lett. Az államháztartás központi alrendszerének augusztus végi, tehát a nyolc hónap alatt felgyűlt hiánya így már elérte a 961,2 milliárd forintot. Mindez az eredetileg tervezett egész éves hiány 110 százaléka. Az eddigi deficit tehát jelentős, igaz, a bevételek egy része jellemzően az év végére várható, így szerencsés esetben ez a mutató még sokat javulhat – a kormány várakozásai szerint a decembert jelentős többletbevétellel zárja a költségvetés. Addig azonban sor kerül még egy rezsicsökkentésre, amely csökkenti az áfabevételeket.
