Javulnak a gazdasági kilátások

Idén 0,7, jövőre pedig 2,1 százalékos lehet a gazdasági növekedés az MNB friss prognózisa szerint. A nettó export növekedési hozzájárulása mérséklődik, míg a belső kereslet kezd magára találni – mondta el Virág Barnabás, az MNB igazgatója. Az állami beruházások felerősödése mellett az exportáló cégek aktivitása továbbra is erős, a beszállítói szektorban pedig többlet jelentkezett a nagy autóipari beruházásoknak pozitív tovagyűrűző hatásainak köszönhetően.

Az infláció az elmúlt hónapokban tartósan két százalék alatt alakult, és nincs áremelkedési nyomás. A továbbra is visszafogott keresletnek árleszorító hatása van, az inflációs várakozások is csökkentek – mondta Virág Barnabás. Az MNB az idei évre 2, jövőre 2,4 százalékos inflációt vár. Az inflációs jelentésből kiderül, hogy a központi bank 2013-ban 3,5, 2014-ben pedig 3,8 százalékos maginflációval számol. Az MNB igazgatója elmondta, egyes inflációs alapmutatók 1 százalék közelébe süllyedtek mostanra.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza felvetette, hogy korábban is voltak már hasonlóan alacsonyak az MNB inflációs alapmutatói, ám azóta is láthattunk jóval cél feletti pénzromlást. „A kormányzati intézkedések elvihetik az inflációt, ami miatt esély van arra, hogy idén sem teljesül az inflációs cél. Most nem felfelé, hanem lefelé vétheti el az inflációs célt az MNB” – mondta Kondrát. Virág kiemelte, hogy nagyobb, 6–9 százalékos költségvetési hiánynál magasabb az esélye annak, hogy visszaemelkedik az infláció, most viszont 2,9 százalék a hiány, ami miatt nem kell nagy sokkoktól tartani.

A költségvetés a következő évben keresletélénkítő hatású lehet. Ennek mértéke 0,5 százalék, mondta Virág. Segít a pedagógusok béremelése, az újabb rezsicsökkentés, valamint a családi adókedvezmény kiterjesztése. A kkv-kat támogató hitelprogram is javítja a növekedést az MNB szerint, ám elemzők a kockázatokról is beszéltek. Kondrát például úgy látja, hogy a hitelezést ma már a hitelprogram határozza meg, nem az alapkamat, és hogy az első program során olyan beruházások valósultak meg, amelyek egyébként is a „csőben voltak”. Az utóbbit Gábriel Péter, az MNB igazgatója sem vitatta, de megjegyezte: a szóban forgó beruházások egy részét az olcsó hitel nélkül nem tudták volna finanszírozni a cégek.

A hitelprogram nincs érdemi hatással az inflációra, így a kamatpálya várható alakulására sincs – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Virág. A program egy erős piaci korlátot próbál lebontani, hiszen a kkv-k nehezen jutnak hitelhez. Ezzel az MNB szerint elkerülhető, hogy a kereslethiányos környezet a kapacitások leépüléséhez vezessen. Gábriel kiemelte, hogy a 750 milliárd forintos első szakasz a potenciális kibocsátás megóvását segíthette. Virág ismertette, hogy a makrogazdasági tényezők tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutatnak, ám a pénzpiaci volatilitás növekedett az elmúlt negyedévben, ezért az óvatosság indokolt lehet.

Látszatnövekedés

A foglalkoztatottság a válság kirobbanása előtti szintre emelkedett vissza, ám a külföldön dolgozó magyarokat levonva továbbra is visszaesést mutat a foglalkoztatottság – derül ki az MNB jelentéséből. 2008 óta 65 ezer magyar ment külföldre, akinek a családja Magyarországon maradt, így a teljes 45 ezres nemzetgazdasági bővülésből ezt levonva máris 20 ezres foglalkoztatottság-visszaesést láthatunk a válság kitörése óta. Az idén áprilisig vezetett adatokban közel 120 ezer közmunkás szerepel, ami papíron javítja a statisztikát. A különböző hatásokat kiszűrve a versenyszférában 124 ezres a foglalkoztatottság visszaesése 2008 óta.