Közel a kamat felezése

Ismét 20 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatszintet az MNB Monetáris Tanácsa, így 3,6 százalékra süllyedt a ráta. Ez volt a tizennegyedik egymást követő ülés, ahol mérsékelték a kamatot. A döntés összhangban volt a legtöbb elemző várakozásával, ám a múlt hónapban az MNB eltért a nemzetközi viszonylatban megszokott 25 bázispontos léptéktől, és azóta nehezen prognosztizálható a lépés.

Tavaly augusztusban még 7 százalékon állt a ráta. Matolcsy György elnök és Balog Ádám alelnök korábban 3–3,5 százalékos kamatcélról beszélt. Egyre több jel utal ugyanakkor arra, hogy megoszlik a döntéshozók véleménye. Augusztusban öten támogatták a 20 bázispontos, ketten a 10-es csökkentést. Azt nem lehet tudni, most egységes volt-e a tanács, hiszen Matolcsy megszüntette a kamatdöntéseket követő sajtótájékoztatókat.

A makrogazdasági adatok alapján nem kell aggódnia a tanácsnak, ám az infláció még a következő rezsicsökkentést figyelembe véve is fejtörést okozhat. Augusztusban 1,3 százalékra süllyedt az infláció a júliusi 1,8-ról, az év utolsó hónapjaiban pedig ennél alacsonyabb szint is elképzelhető. Az idényjellegű hatásokat kiszűrő maginfláció ugyanakkor 3 százalékon, éppen az MNB célszintjén alakult.

A kamatvágások terét inkább a pénzpiaci folyamatok korlátozhatják, ám elemzők szerint az amerikai jegybank eszközvásárlásának fenntartásával közelebb kerülhet a 3–3,5 százalékos kamat. A kamatdöntést követő közlemény szerint a monetáris tanács úgy látja, hogy „az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének figyelembevételével sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre”.

Az MNB friss inflációs jelentése szerint idén 0,7, jövőre pedig 2,1 százalékos gazdasági növekedés várható. Ezzel összhangba került a kormány prognózisával az MNB előrejelzése, és a központi bank kissé optimistább lett az elemzőknél. Három hónapja még az idei évre 0,6, jövőre 1,5 százalékos növekedést vártak.

Az idei évre 2, jövőre 2,4 százalékos inflációt vár az MNB. Júniusban rendre 2,1 és 3,2 százalékos pénzromlást vetítettek előre. A központi bank tehát a cél alatti inflációra alapozhatja a további monetáris lazítást. A pénzromlást vélhetően az újabb rezsicsökkentés tarthatja alacsonyan, miközben a gazdaság bővülését a Növekedési Hitelprogram segítheti. Elemzők szerint a 2000 milliárd forintos program is jelentős monetáris lazításnak felel meg, és növeli a forint esésének kockázatát.

Tovább esnek a betéti kamatok

Az újabb kamatvágás nyomán folytatódhat a lakossági forintbetéti kamatok csökkenése a hitelintézeteknél, így a megtakarítások egy részének átvándorlása alternatív formákba, elsősorban befektetési alapokba. A jegybank legfrissebb statisztikái szerint a háztartások betétjeinek átlagos kamatlába 3,42 százalék volt júliusban, amely több mint 3 százalékpontos csökkenést jelentett az egy évvel korábbi, 6,57 százalékos szinthez képest. A forinthiteleknél visszafogottabb mértékben olvadnak a kamatok: a lakáshiteleknél 9,50 százalékos átlagos értéket mutatott ki júliusra az MNB, amely 2,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A lakossági hitelpiac viszont most nem elsősorban a forintkamatok szintje, hanem a visszafogott kereslet miatt mutat gyenge teljesítményt, amin a jegybanki vágások – legalábbis rövid távon – kevésbé tudnak segíteni. n B. M.