Áll a bál Kishantoson
"Anélkül, hogy tőlünk átvették volna a földeket, már átadták az új bérlőknek, csak annyit tudtunk elérni, hogy a jegyzőkönyvre rávezessék a tiltakozásunkat” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Ács Sándorné. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője hozzátette: „Amíg az NFA-nak nem adtuk át ezeket a területeket, addig azok a mi birtokunkban vannak.”
A nonprofit szervezet célja emiatt az, hogy bíróságon támadja meg a pályázatokat. A kishantosiak hektáronként egymillió, azaz összesen 452 millió forintot követelnek amiatt is, mert állításuk szerint a két évtizednyi biogazdálkodás révén az érintett területek értéke megnőtt, „az innen származó termények értéke közel kétszerese a piaci árnak”– mondta el az ügyvezető. Ács Sándorné hozzátette: a német támogatásból létrehozott kishantosi központtal kapcsolatban Berlinnek nincs követelése, ám „ha ezt egy tollvonással megszünteti a kormány, a német adófizetők pénze visszajár.”
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a Hantos térségében kiírt földhaszonbérleti pályázatok ügyében kizárólag szakmai szempontok alapján hozott döntést, ahogyan azt a jogszabályi rendelkezések előírják – reagált a történtekre az NFA. A szervezet tegnapi közleményében hozzátette: az ellene intézett támadások „nélkülözik a szakmaiságot, azok kizárólag politikai tartalmúak”.
Nem a kishantosi ügy az első, amikor az állami földpályázatok rendszerét azzal vádolják, hogy működő gazdasági rendszerek alól húzza ki a földet. A jellemzően bérelt területeken legeltető juhágazat lehet az egyik vesztese a földbérleti pályázatok gyakorlatának – nyilatkozta lapunknak jó másfél éve Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója, mondván, egy-egy döntéssel évek óta eredményesen működő gazdaságok veszíthetik el a tevékenységükhöz szükséges földet. Hajduk fenntartásait beigazolódva látta néhány hete is, amikor arra figyelmeztetett: alapjaiban strukturálhatja át a hazai juhágazatot az állami földek bérbeadásának gyakorlata, hiszen a döntően bérelt földet használó juhászok egy-egy bukott pályázattal nehéz helyzetbe kerülnek.
Feleakkora állami területen több mint tízszer annyi bérlő fog nyerni, a sikerrel pályázók nyolcvan százaléka természetes személy – mondta el lapunknak néhány hete Bitay Márton. A Földet a gazdáknak nevű programért felelős államtitkár szerint a pályázatok révén több ezer hektárt kaptak juhtartók is. Bitay akkor hozzátette: olyan pályázati rendszer, amibe ne lehetne belekötni, nem létezik. „Ahol egy területre négyen pályáznak, három csalódott ember lesz, ezért mindig lehet találni elégedetlent” – tette hozzá az államtitkár, aki a bírálatokat politikai indíttatású támadásoknak, és hangulatkeltésnek tartja.
Akcióban a civilek
„sok olyan cég van, amelynek lejárt a földbérleti szerződése, az állam azonban mégis meg tudta hosszabbítani a földhasználati jogukat. Nem értjük, hogy ez miért nem lehetséges éppen Kishantos esetében” – nyilatkozta lapunknak Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének programfelelőse hozzátette: a központ gazdaságilag sikeres volt, a profitorientált tevékenységéből sikeresen finanszírozta nonprofit feladatait, például a sikeres oktatási programját.Jogi útra tereli az ügyet a Greenpeace is, a civil szervezet – töb más hasonló tömörüléssel együtt – riadóláncot is létrehoz, amelynek révén a helyszínen „védhetik meg a földeket” – mondta lapunknak Tömöri Balázs, a Greenpeace programvezetője.
Jogi útra tereli az ügyet a Greenpeace is, a civil szervezet – töb más hasonló tömörüléssel együtt – riadóláncot is létrehoz, amelynek révén a helyszínen „védhetik meg a földeket” – mondta lapunknak Tömöri Balázs, a Greenpeace programvezetője. -->
