Elmehetnek egyes külföldi bankok Magyarországról
A sokkellenálló képesség érdemben nem változott, ám nem jelent nagy fenyegetést. A Növekedési Hitelprogram folytatásának következtében meg fog állni a hitelállomány csökkenése, a kkv-knál pedig növekedni fog. Néhány nagybank lefele húzza a hitelállomány alakulását. A devizahiteles háztartások problémája kiemelt kockázat. A jelentés szerint a bankrendszer jelenleg eléggé heterogén.
Kockázatok
1. A külső sokkok általi fenyegetettség továbbra is erős. Az eurózóna válsága továbbra sem megoldott, és a globálisan laza monetáris kondíciók változása erőteljes hatást gyakorolhat Magyarországra is.
2. A bankrendszer hitelezése nem támogatja a növekedést a jelentés szerint. A legfontosabb a vállalati hitelezés problémája, a háztartási szegmensben pedig a nagyon magas kamatfelárak jelentenek kockázatot. Az átlátható árazás szabályait ki kellene terjeszteni a meglévő jelzáloghitelekre a jelentés szerint. A jelzáloghiteleknél pedig azt javasolják, hogy a felszámolható marzsot maximálják.
3. A háztartások fedezetlen devizakitettsége jelentős, amire az árfolyamgát továbbfejlesztése lehet egy megoldás. Ennek keretében az árfolyamkockázatot „nullára” lehetne csökkenteni.
4. A nemteljesítő hitelek állományának magas aránya is fontos kockázat, amire a családi csődeljárás jelenthet megoldást. A nemzetközi összehasonlításban is magas devizakitettség is komoly probléma.
5. A bankrendszer tartósan alacsony jövedelmezősége is fontos kockázat, mert versenyhátrányban vannak a külső forrásokhoz való hozzájutásban.
A vállalti hitelezésben a nagybankok viselkedése meghatározó – fejtette ki Vonnák. A nettó hitelezésben a tartós csökkenés a nagybankok miatt következett be, miközben a takarékoknak és a kisebb pénzügyi intézeteknél kis növekedés látható.
A kamatcsökkentési ciklust lekövetik a vállalati hitelek kamatai, ám sok kkv nem jut hitelhez, hiába alacsony az alapkamat. A kkv-k terheit a hitelprogram jelentősen csökkentette.
A hitelprogram komoly lökést adott a hitelezésnek, hiszen 701 milliárd forintot helyeztek ki. A sikeresség miatt folytatják a programot a Monetáris Tanács döntése szerint. A harmadik negyedévben először pozitív volt a vállalati nettó hitelkihelyezés.
A program GDP hatása az első szakaszban 0,2-0,5 százalékos, a második, kezdetben 500 milliárdos keret hatása 0,2-0,4 százalékos lehet, ismertette a prognózis Vonnák.
A vállalati hitelezés visszaesése a jövő év elejére megáll, és stagnálásba vált. A kkv-k esetében 4 százalékos lehet a növekedési ütem 2014-ben. Fontos, hogy a bankok hitelezési hajlandóságának is változnia kell, és a növekedési hitelprogram inkább a visszaesést tudja megállítani.
Hitelezési korlátok
A kis és közepes bankok hitelezési potenciálja – ha elkezdenének aktívan hitelezni – 450 milliárd forint. A szövetkezeti hitelintézeteknél pedig 400 milliárd, ahol a tőkekorlátba ütközhetnek bele.
A vállalatoknál a nemteljesítő hitelek aránya most tetőzhet, és nem várható további növekedés. A háztartásoknál volt egy nagyobb emelkedés év elején. Kulcskérdés a devizahitelesek „mentése” a nemteljesítés tekintetében.
Megjegyzik, a frank/forint árfolyam emelkedésének, valamint a bankok kamatemelése fontos szerepet játszott a törlesztőrészletek emelkedésében.
Nem kell az árfolyamgát
Egy felmérés szerint a legalacsonyabb jövedelmi kategóriákban jelenleg a jövedelem 40 százalékát költik hitelvisszafizetésre a háztartások. Az árfolyamgátba mégis a jogosult állomány fele került be, ami elmarad a várakozásoktól.
Akik jogosultak voltak, azok azért nem léptek be, mert 5 év után a törlesztőrészlet megugrik, és ettől félnek. A válaszadók negyede pedig azért mert, mert új megoldást vár a kormánytól. Olyan megoldás kellene, ami hitelesen véglegesen rendezi a problémát, fejtette ki Vonnák. A válaszadók 20 százaléka a bizalomhiányra panaszkodott.
A Nemzeti Eszközkezelő aktivitásának növelése és a magáncsőd nyújthat segítséget a nem teljesítő hitelek tekintetében, tette hozzá Vonnák. A következő két évben csökkenhet is a nemteljesítés aránya.
Jövedelmezőség
A bankrendszer nem túl profitábilis nemzetközi összehasonlításban, amiben az idei első félévben sincs változás. Az elmúlt 16 évben összességében a külföldi nagybankok veszteségesek voltak. Sok jel arra mutat, hogy átgondolják jelenlétüket, és elgondolkodhatnak azon, hogy elhagyják az országot. A gyors eladást viszont a magas anyabanki finanszírozás akadályozza.
