Mai nappal ismertté váltak azok az irányvonalak, amelyeket a Kínai Kommunista Párt XVIII. kongresszusának 3. plenáris ülésén fogadtak el, és amelyek meghatározzák a következő 5-10 év gazdasági reformintézkedéseit. A bejelentett intézkedések szerint a gazdaságpolitikai irányváltás egyik és talán legfontosabb eleme a belső kereslet felpörgetése. Ennek egyik eszköze várhatóan az lesz, hogy a szociális hálót a közalkalmazottakon kívül kiterjesztik egy szélesebb körre, így a lakosságnak több elkölthető jövedelme marad, ami a fogyasztás növekedését segíti. Emellett a vidéki, közösségi tulajdonban lévő földeknél erősítik a magántulajdon szerepét, ami igazságosabb jövedelemelosztást biztosít majd a gazdák számára.
A reform másik fő irányát a versenyképesség növelése jelenti, amelyet a magánszektor erősítésével kívánnak elérni. Habár ezzel kapcsolatban sok információ még nem ismert, annyit tudni lehet, hogy várhatóan egy privatizációs hullám fog elindulni. Az eddigi bejelentések ugyanakkor egyelőre nem utalnak arra, hogy ez a reformszellem a bankszektort és az állami vállalatokat is érintené, amit a piacok negatívan értékeltek, mivel ez jelentett volna igazán garanciát az erőforrások hatékonyabb felhasználásához.
„A piacgazdaság felé történő, vártnál is óvatosabb elmozdulás miatt a piac első reakciója inkább negatív volt. Egyértelműen jó irányba tett lépésekről van azonban szó, amelyek lehetővé teszik, hogy Kína fokozatosan áttérjen a belső, lakossági fogyasztásra épülő gazdasági modellre, ezzel pedig egy új, sokkal inkább piaci alapon működő gazdasági szerkezet jöjjön létre. Ez ugyan valamelyest lassabb, de kiegyensúlyozottabb növekedést tesz lehetővé a jövőben” – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
„A világ második legnagyobb gazdasági régióját tekintve a folyamat igen meghatározó lehet, nemcsak az ázsiai és a fejlett piacok szempontjából, de export-import kapcsolatai révén a nyersanyagpiac jó részének is. A kínai belső fogyasztás élénkülése komoly lendületet adhat a régió fogyasztási cikkeket előállító országainak, vállalatainak” – hangsúlyozta Horváth István.
