Elbukott a verespataki bánya terve a román parlamentben

Szavazás A román képviselőház is elvetette az új bányatörvény tervezetét. Ennek alapján engedélyezhették volna a verespataki ciántechnológiás aranybánya-projektet is. A tervezet mellett 160, ellene 105 képviselő szavazott, 22-en tartózkodtak, így nem volt a meg az a 204 voks, amely a minősített többséget igénylő törvény elfogadásához szükséges lett volna. A törvénytervezet korábban a szenátusban sem kapta meg a szükséges támogatást.

A tervezet alapján a stratégiai ásványi kincsek esetében kiemelt fontosságú közhasznú projektnek lehetne nyilvánítani Romániában az olyan beruházásokat, amelyeknél az állam által megszerezhető haszon meghaladja a környezeti károk mértékét, azzal a feltétellel, hogy a kitermelés végeztével „helyreállítják” a környezetet. Így a magántársaságok számára is közvetett lehetőség nyílna a bányászathoz szükséges terület kisajátítására. A kisajátítást továbbra is az állam végezné, de az ehhez szükséges pénzalap előteremtését magára vállalhatja a kitermelési licenc tulajdonosa.

A képviselőházi végszavazás idején Bukarest több pontján és Kolozsváron is tüntettek a verespataki ciántechnológiás bányaprojekt ellenzői, akik szeptember óta rendszeresen demonstrálnak a beruházás ellen. Hétfőn a Greenpeace környezetvédő szervezet aktivistái csákányokkal hatoltak be a román parlament udvarára, jelképesen bányaterületté nyilvánítva a térséget, és elkezdtek „aranyat ásni”", amíg a csendőrség el nem vitte őket.

A kanadai többségi tőkével alakult Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár jóváhagyásra Romániában, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol a település elpusztítása és több hegy kőzetének apróra zúzása révén ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.