Lehet-e tanulnunk a kazakoktól? És ha igen, mit?

Az utóbbi hetekben csupa jó gazdasági hírek érkeztek a távoli Kazahsztánból, amely a remélt közvetlen légi közlekedés révén várhatóan mielőbb közelebb kerül Magyarországhoz és fordítva. A 17 millió lakosú közép-ázsiai ország bruttó hazai terméke, a GDP idén 6 százalékkal nő, a kazah nemzetközi tartalékok összege a 100 milliárd dollárhoz közelít. Kazahsztánba 2005 óta 172 milliárd dollárnyi külföldi tőkebefektetés érkezett, csupán 2012-ben 28,8 milliárd dollárnyi. Ám karácsony: a béke és a szeretet napján, érdemes azokra a fontos megnyilatkozásokra is felfigyelni. amelyeket a kazah elnök tett az utóbbi időben, kül- és belpolitikai vonatkozásban egyaránt.

Kezdjük az előbbivel: Nurszultan Nazarbajev legújabb ilyen megnyilatkozása – amelyet a RIA Novosztyi karácsony első napján ismertetett – arról szólt, az Eurázsiai gazdasági Unió létrehozatala nem kísérlet arra, hogy visszaállítsák az egykori Szovjetuniót. „Az Eurázsiai Gazdasági Unió megalakítása a szó igazi értelmében a jelennek innovatív projektje” - fogalmazott e hét keddjén a kazah elnök a Legfőbb Eurázsiai Tanács Moszkvában tartott ülésén. „Nincs és nem is lesz visszatérés a múltba. Ez az államaink közös, egyértelmű álláspontja” - hívta fel a figyelmet. Nem követi a gazdasági unió senki uszályát. A szövetség azonban az Európai Uniónak vagy bármi más egyesülésnek sem a másolata. „Mi a (gazdasági) uniót a saját hagyományaink és a saját történelmünk alapján építjük fel.  Önkéntesen fogadjuk el ezt az integrációt, országaink saját érdekében” – szögezte le Nazarbajev.

A kazah elnök kifejezte azt a meggyőződését, a gazdasági integráció azért fog fejlődni, hogy ezzel megszilárduljon a nemzeti államiság és azt ily módon, a stabil gazdaság révén, még stabilabbá tegyék. „Erős evezősök hármasa ugyanis mindig gyorsabban halad, mint egyetlen evezős. És ha mi már nyolcan leszünk – a kapuk még mindig nyitva vannak -, rendkívül nagy sebességet érnénk el” – hangoztatta.

Nazarbajev egyébként – vélhetően az európai sokszínű kultúrához való közeledés jegyében – az idei karácsony előtt jó egy héttel, bejelentette, hogy Kazahsztán a latinnal fogja helyettesíteni a cirill ABC-t, amelyet a szovjet idők óta használ. Az átmenet 2025-ig fog befejeződni. Nurszultán Azarbajev megbízta a kormányt, hogy mást kezdje el a szükséges előkészületeket.  Mint rámutatott: a latinra való áttérés ösztönözni fogja Kazahsztán fejlődését, a latin „modern információs nyelv” lesz – hangoztatta az ország függetlensége évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. Ám azt is leszögezte, hogy ami a szóbeli érintkezést illeti, a kazah ABC-nek 2025-re uralkodó nyelvvé kell válnia. „A kazah nyelven múlik a köztársaság jövője”. „Csak akkor, mikor nálunk mindenütt a kazah nyelvet használják, és az valóban hivatalos nyelvvé válik, nevezhetjük az országunkat kazah államnak” – fogalmazott félreérthetetlenül 

Érdemes idézni abból a beszédből is, amelyet a jövő év első felében Magyarországra látogató Nazarbajev december 14-én mondott.  Az utóbbi 13 évben ugyanis a 17 millió lakosú Kazahsztán lakosai több mint hatvan millió külföldi utat tettek kirándulás és üzleti tárgyalás céljából. Ugyanezen idő alatt a Kazahsztánba látogató külföldiek száma elérte a 46 milliót. Nazarbajev idézte a Gazdasági Együttműködési Tanács adatait, amelyek szerint 2012-ben a külföldi egyetemeken tanuló kazahsztáni diákok száma 65 000 volt. És: tízezrekre tehető azoknak a fiatal kazakoknak a száma, akiknek a tandíját a szüleik fizetik.

„Ez a növekvő jólétnek köszönhető” – hangoztatta a kazah elnök, aki arra is rámutatott, hogy a utóbbi négy évben, amikor a világ a globális pénzügyi válság leküzdésével küszködött, Kazahsztánban négyszer emelték az állami iskolákban oktató pedagógusok fizetését. Az országban 1992-ben még csak alig több mint 800.000 személyautó volt, 2013-ban már 3,6 millió. A lakosság száma 1991-bencsaknem 14 millióra csökkent, mára elérte a 17 millió főt. A kazah függetlenség elnyerése óta 6,800.000 gyermek született Kazahsztánban – hívta fel a figyelmet Nazarbajev.

Ugyanakkor nem csinált titkot abból, hogy meggyőződése szerint Kazahsztán számára az orosz nyelv szerepe történelmi fontosságú. „Gondosan kell bánnunk az orosz nyelvvel. Az ugyanis, hogy a kazahok oroszul is beszélnek, előny a nemzetünk számára” – emelte ki. „Az orosz vezetett el bennünket a világkultúra és a nemzetközi tudomány megismeréséhez”. Ám arra is felszólította a honfitársait, hogy az angol nyelv elsajátításában „érjenek el áttörést, mert ennek révén végtelen lehetőségek nyílnak a számukra.”  

„Azért van szükségünk az angolra, hogy csatlakozhassunk a világközösséghez. Ugyanis a világon kiadott (minden) tízmillió könyv 85 százaléka angolul jelenik meg. A tudomány és az információs technológia angolul fejlődik. Jelenleg 3500 külföldi vállalat dolgozik Kazahsztánban. Hogyan tudunk velük kommunikálni, ha nem angolul? Ezért a három nyelv ismeretének (az orosznak, a kazahnak és az angolnak – a szerk.) természetes velejárónkká kell válnia” – figyelmeztetett a kazah elnök az országa lakosságát.

Sok minden hasznosat lehetne még idézni a kazah elnöktől, megemlítve a pozitívumok mellett bizonyos hiányosságokat is, például a korrupciót. Ám karácsony, a béke és a szeretet napján utoljára inkább idézzünk abból a kommentárból, amely a Trend azeri hírügynökség egyik minapi adásában jelent meg Kazahsztánról: E közép-ázsiai országban – hívta fel a figyelmet az azeri kommentátor – Kazakokon kívül több mint 120 nemzetiséghez tartozó él, többek között oroszok, ukránok, németek, lengyelek, üzbégek, csecsenek, koreaiak, ugorok stb. Az etnikai kazakok ma is a lakosságnak csak valamivel több mint 60 százalékát képviselik. Ám Kazahsztán nem hátránynak, hanem előnynek tartja a kulturális sokszínűséget – emelte ki.

És a nyelvi alapú diszkrimináció megakadályozására és a soknyelvűség fejlesztésére szólított fel Nazarbajev elnök is.  „A társadalmunk számára legyen norma a háromnyelvűség: a kazah, az orosz és az angol nyelv ismerete”- hangoztatta egy asztanai fórumon. Kazahsztánban százával vannak nem kazah iskolák, a kazah parlamentben pedig a nemzeti kisebbségeknek is vannak képviselői. A szomszédos országokkal ellentétben Kazahsztánban a függetlenség elnyerésének évei óta nem voltak összetűzések és etnikai konfliktusok a nemzetiségi csoportok között. Be-l és külföldi szakértők a régió legjobb módú, legstabilabb és legfejlettebb országának tartják Kazahsztánt. És ebben a teljesítményben e közép-ázsiai ország etnikai, vallási és kulturális sokszínűsége, és e sokszínűséggel szembeni tolerancia is minden bizonnyal nem kis szerepet játszik – ismerte el az azeri kommentátor.

Mit lehet ehhez még hozzáfűzni? Legfeljebb azt, hogy mindez így is maradjon...