A gyenge forint jó és rossz oldala

A forint gyengülése teljesen másképp érinti a gazdaság egyes szereplőit. Míg sokaknak kifejezetten kedvezőtlen, mások örülhetnek neki. Összeszedtük, hogy most kik bánkódhatnak, kik örülhetnek és milyen kilátásai vannak a magyar devizának.

A forint esése az importtermékeket megdrágítja, és azt látjuk, hogy 1 százalékos forintesés 0,2 százalékkal növeli az inflációs mutatót – mondta el a Vasárnap Reggelnek Gabler Gergely, az Erste bank elemzője. A gyengülés tehát előbb-utóbb érezhetővé válik az üzletekben, ami kedvezőtlen a hazai vásárlóknak, ám kifejezetten kedvező azoknak, akik euróban kapják a fizetésüket, például a határ mellett élő, Ausztriában dolgozó magyaroknak. Átjárnak hozzánk vásárolni a gyenge forint miatt a szintén euróval rendelkező szlovákok is.

Ami biztos: egy elhúzódó forintgyengülés érezhető eredménnyel jár a vásárlóknak is, mindenkinek aki valamilyen importterméket vesz, vagyis lényegében mindannyiunknak.

„Rövidtávon egy gyengülési periódus nem jelenik meg az árakban, döntően azért, mert az importtermékeket döntően nagyobb cégek, jellemzően nagyobb tételekben hozzák be az országba. Ha azonban egy-egy árfolyamkilengés elhúzódik, az óhatatlanul meglátszik a beszerzési, majd pedig a fogyasztói árakon” – mondta el lapunknak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: ez a hatás nagyjából egy hónap után érvényesül, ezt követően már nem tarthatóak a korábbi árak. A kereskedelem szereplői ugyanakkor igyekeznek tompítani ezt a hatást.

„Az ágazati szereplők pontosan tudják, hogy a fogyasztó mennyire árérzékeny, emiatt, és az erős kereskedelmi verseny miatt igyekeznek késleltetni az árak emelését, és a beszerzési ár növekedése nem is megy át teljes egészében a fogyasztói árakba.

Az emelés a gyorsan forgó árucikkeknél, jellemzően az élelmiszereknél jelenik meg először. Ebben a kategóriában 25-30 százalékra tehető az importtermékek aránya. Az élelmiszerek azonban meglehetősen széles árskálán mozognak. Míg a néhány száz forintba kerülő, esetleg ennél is olcsóbb termékeknél néhány százalékos növekedés szinte észrevehetetlen a vásárlók számára, addig a többezer forintos importtermékeknél már szembetűnő a drágulás. Egy-egy ilyen esetben döntően a minőségi élelmiszerek, például drága importsajtok, márkás szeszesitalok árában a legszembetűnőbb az árak emelkedése.

De nem mindenki bánkódik azon, hogy gyengébb a forint. Az árfolyamváltozás jól jön gyakorlatilag minden olyan ágazatnak, amely jelentős mértékben exportál a többi EU-tagállamba. Az exportőrök közül például a baromfitartók számára már így is kedvezően alakulnak a nemzetközi piacokon az árak, a forintgyengülés pedig tovább segítheti az ágazatot. Igaz, az ágazati szereplők korábban nagyon komoly veszteségeket voltak kénytelenek elkönyvelni, a mostani eredmények inkább csak ezeket tudják némileg pótolni.

2013 decemberében a gabonafélék ára 29,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál, a takarmány-alapanyagok többsége olcsóbb lett 2012-höz képest. Ezzel szemben a tavalyi év egészében a vágóbaromfi ára átlagosan 6,1 százalékkal volt magasabb a 2012-es szintnél, decemberben pedig még ezt is meghaladó szintet ért el a baromfiár. Ez a baromfitartóknak kedvező fejlemény.

Tavaly májusig kifejezetten magas gabonaárak voltak érvényben a piacokon, ezt követően a takarmány-alapanyagok csökkenése valóban jelentett némi pozíciójavulást a baromfitartóknak – jelentette ki a lapunknak Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke ugyanakkor hozzátette: ez a javulás viszonylagos, mivel a 2012-es gabonaárak rekord magasak voltak, az azóta bekövetkezett gabonafajtánként 20-40 százalékos árcsökkenés még mindig nem olcsó gabonát jelent.

A májustól bekövetkezett árcsökkenés a takarmányok piacán azonban némi lehetőséget biztosított a termelőknek, akik egy darabig szinten tudták tartani a vágóbaromfi árát. Ebben az időszakban nyílt lehetőség némi nyereség képzésére – vélte Csorbai Attila.

A forint gyengülése további lökést adhat az exportorientált ágazatnak. A hazai baromfiágazat a magyar fogyasztás hozzávetőleg 140 százalékát termeli meg egy évben, vagyis a fennmaradó 40 százalékot külföldre adják el a termelők illetve a feldolgozók. „Ennél az aránynál az ágazatnak kifejezetten előnyös az árfolyam mostani változása, ezen nem változtat érdemben az sem, hogy a termelők az inputanyagok egy részét, tehát például az állatgyógyászati szereket külföldről, euróért szerzik be” – mondta el Csorbai Attila.

A Baromfi Terméktanács elnöke hozzátette: tovább erősíti az ágazat helyzetét, hogy az árváltozás nyomán csökken az importáru versenyképessége. „A gyenge forint mellett a külföldi baromfi, illetve a feldolgozott készítmények nem tudnak versenyképes áron bejönni, vagyis az árfolyam mostani változása fékezi az importot. Ez szintén kedvező a hazai termelőknek.”

Csorbai szerint a hatás így is átmeneti. „Ha hosszútávon rögzül a jelenlegi árfolyam, akkor már a termékpálya minden szereplője ezzel fog számolni, ezért a pozitív hatás enyhül” – fogalmazott az elnök.
Kétarcú az árfolyamváltozás hatása a fuvarozók számára is. „A belföldi fuvarozókra úgy hat a forintgyengülés, mint az importorientált cégekre, a nemzetközi fuvarozókra pedig mint az exportorientáltakra. Az előző csoportnak kedvezőtlen, a másodiknak még kedvező is lehet” – jelentette ki a Vasárnap Reggelnek Karmos Gábor.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára hozzátette: a belföldi fuvarozói körnek 2008, vagyis a válság kezdete óta rendkívül rossz piaci helyzete van, a mostani forintgyengülés pedig még tovább élezi a kedvezőtlen hatásokat. „A belföldi fuvarozókat nagyon rosszul fogja érinteni mindez, hiszen a drágább tankolás révén jelentősen emelkednek a költségeik. Ezen felül nem ritka az sem, hogy az ilyen vállalkozások euró alapú lízinggel rendelkeznek, a forint gyengülése tehát ebből a szempontból sem jó nekik” – fogalmazott Karmos.

A főtitkár ezzel szemben kifejtette: a nemzetközi fuvarozók döntően más országbeli partnerekkel szerződnek, bevételük ezért jellemzően euróban van. A gyengébb forint esetén ez lényegében azt jelenti, hogy adott bevételük forintban kifejezve többet ér. „A nemzetközi fuvarozók megtehetnék, hogy külföldön is tankoljanak, ám a különböző gázolaj-támogatások miatt ezt mégis döntően idehaza intézik, vagyis az üzemanyag drágulása rájuk is kihat. Az euróban számolt bevételeik miatt azonban ezzel sem járnak rosszul” – jelentette ki Karmos.

A főtitkár hozzátette: a fuvarozók többsége az év elején még az akkori, 300 forint körüli euróval számolt, ez lenne az az árfolyam, amely hosszabb távon jól kalkulálható lenne a szakmai szereplőknek.

A forint esése jelzi, hogy Magyarországon a régiósnál nagyobb a kockázat, ezért a befektetők magasabb hozamot várnak el a magyar államtól az adósság finanszírozásáért – hívta fel a figyelmet Török. „Magyarország Közép-Kelet-Európában a kockázatosabb befektetési terepek közé tartozik” – véli. Gabler hozzátette, hogy befektetői szemmel, ha esik a forint, az nekik veszteséget jelent, mert dollárban vagy euróban tartják a befektetéseiket.

Ha hirtelen gyengült a forint, akkor a magyarországi megtakarításokat a háztartások is áttehetik euróba, ahogyan 2012 januárjában is történt. Akkor 324 forinton is jegyezték az eurót. Gabler szerint egy új történelmi mélypont kialakulásával elgondolkodhatnak azon az emberek, hogy érdemes euróra váltani a megtakarításaikat. „Ez egy öngerjesztő folyamat lenne, ami veszélyekkel járna” – jegyezte meg.

Török Zoltán szerint a versenyképességet javítja a forint esése, hiszen az külpiacra termelő vállalatok is jól járnak, és a hazai piacon is kedvezőbb helyzetbe kerülnek a cégek a külföldiekkel szemben. „hiszen a gyenge forint emeli a külföldről behozott termékek árait”.

A forint esése jelzi, hogy Magyarországon a régiósnál nagyobb a kockázat, ezért a befektetők magasabb hozamot várnak el a magyar államtól az adósság finanszírozásáért – hívta fel a figyelmet Török. „Magyarország Közép-Kelet-Európában a kockázatosabb befektetési terepek közé tartozik” – véli. Gabler hozzátette, hogy befektetői szemmel, ha esik a forint, az nekik veszteséget jelent, mert dollárban vagy euróban tartják a befektetéseiket.

Ha hirtelen gyengült a forint, akkor a magyarországi megtakarításokat a háztartások is áttehetik euróba, ahogyan 2012 januárjában is történt. Akkor 324 forinton is jegyezték az eurót. Gabler szerint egy új történelmi mélypont kialakulásával elgondolkodhatnak azon az emberek, hogy érdemes euróra váltani a megtakarításaikat. „Ez egy öngerjesztő folyamat lenne, ami veszélyekkel járna” – jegyezte meg.

Török Zoltán szerint a versenyképességet javítja a forint esése, hiszen az külpiacra termelő vállalatok is jól járnak, és a hazai piacon is kedvezőbb helyzetbe kerülnek a cégek a külföldiekkel szemben. „hiszen a gyenge forint emeli a külföldről behozott termékek árait”. Bizonytalanságot hozhat a gyenge forint Idén a forint az egyik legtöbbet ingadozó fizetőeszköz a világon, és az elmúlt hetekben egyre több olyan napot is találunk, amikor a világon nem volt olyan deviza, amelyik többet gyengült volna a magyarnál. A forint esése mögött elsősorban az áll, hogy a befektetők egyre többet aggódnak a kínai gazdaság lassulása miatt, és az amerikai jegybank egyre kevesebb pénzt nyomtat. Ez pedig azzal jár, hogy a befektetők eladják magasabb hozammal kecsegtető országok fizetőeszközeit. A baj az, hogy Magyarország a régiós társakhoz képest továbbra is kockázatos, ám a kamatot 18 hónap alatt 7 százalékról 2,85-re csökkentette a Magyar Nemzeti Bank, vagyis a hozam sokat csökkent.

A forint esése újabb terhet jelenthet a devizahiteleseknek, hiszen a svájci frankért már több mint 250 forintot kell fizetni. Akik nem léptek be az árfolyamgátba, a tovább növekvő törlesztőrészlet miatt újra kevesebbet fogyaszthatnak, ami visszavetheti a gazdasági növekedést is. Az árfolyamgátba belépők egy része is igyekezhet megtakarítani, hiszen nem tart örökké a védőháló. A gyenge forint bizonytalanságot kelthet az egész gazdaságban a háztartások és a vállalatok számára is, így óvatosabban hozhatják meg beruházási döntéseiket. A forintról mondták Matolcsy György, az MNB elnöke (307 forintos euró, január 29.)

„Továbbra is mérsékelt az inflációs nyomás itthon és az egész eurózónában, ez pedig teret ad a kamatcsökkentésekre. Ez meghatározó aspektusa a magyar monetáris politikának.”

Bajnai Gordon, az Együtt-PM vezetője (314 forintos euró, február 4.)

„Matolcsy Györgynek a parlament gazdasági bizottsága előtt kellene beszámolnia a forint alakulásáról. Az árfolyam korábban elképzelhetetlen szintre állt be.”

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter (308 forintos euró, február 5.)

„A forint árfolyamváltozása miatt nem kell az idei költségvetést módosítani. A forint ingadozását külső piaci okok idézték elő, és a feltörekvő piaci folyamatokból Magyarország sem tudja kivonni magát.”

Financial Times-blog (308 forintos euró, február 5.)

„Matolcsy a saját útját járja, és egyre valószínűtlenebb, hogy folytatható a kamatcsökkentési ciklus. Ha a gyengülés folytatódik, akkor emelni kell a kamatot Matolcsynak annak ellenére, hogy közelednek a választások és ő Orbán Viktor kormányfő jobbkeze.”

Palotai Dániel, az MNB igazgatója (310 forintos euró február 13.):

„Nehéz megítélni, hogy a forint esése átmeneti-e. Az MNB Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntésen értékeli a reálgazdasági és inflációs folyamatokat, amely során figyelembe veszi és értékelni fogja az árfolyam alakulását is.” -->