Legfeljebb átmenetileg alakulhat ki defláció Magyarországon

A decemberi 0,4 százalékos infláció után januárban akár teljesen el is tűnhetett az áremelkedési ütem, és lehetséges, hogy a történelemben először árcsökkenést (deflációt) mérjen a KSH.

„Technikai alapon nem zárható ki egy átmeneti defláció a rezsicsökkentések miatt” – mondta lapunknak Gárgyán Eszter. A Citi régiós közgazdásza szerint a januári infláció nulla százalék körül lehet.

„Az éves inflációs index alacsony, de az árak csökkenése egyelőre csak a fogyasztói kosár egy szűk szegmensén belül, főként a szabályozott áraknál látható” – mondta a VG-nek Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója. „A tartósabb piaci árváltozásokat mérő alapmutatók szerint is csökken az árnyomás, 1,5 százalék körüli áremelkedési ütemet láthatunk” – tette hozzá.

„Deflációtól nem kell tartani” – vélte Virág Barnabás. Szavai szerint az árak csökkenése leginkább akkor következik be, ha a gazdaság tartós recesszióban van, ahogy Görögországban is láthatjuk. „Magyarországon nem ez a helyzet, a gazdaság a kilábalás útján van, amin belül a lakossági fogyasztás is emelkedik” – fejtette ki. Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza is egyetértett.

„Nem jelent fenyegető veszélyt Magyarországon a defláció. Arra lehet számítani, hogy a gazdasági növekedés gyorsulni fog, és a fogyasztás szerepe erősödhet, ez pedig önmagában is emelhet egyes tételeket az inflációban” – vélekedett. A közgazdász emlékeztettet, az utóbbi egy évben jelentősen esett a forint árfolyama. „A válság idején is romlott a forint, ám a legyengült belső kereslet miatt nem lehetett érvényesíteni az importtermékek áraiban az árfolyamváltozást. Most a kereslet erősödésével több lehetőség nyílhat az áthárításra” – fejtette ki.

„A főbb kereskedelmi partnereinknél sincs erőteljes infláció” – mutatott rá a CIB Bank elemzője. Az euróövezetben januárban 0,7 százalék volt az infláció, amire a decemberi 0,8-ról esett. Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke azonban nem tart attól, hogy az euróövezet egészében defláció alakul is.

A hazai árcsökkentések miatt sem kell aggódni. „Idén több, kisebb lépésben lesz rezsicsökkentés, így az év második feléig 0,5 százalék körül alakulhat az infláció Magyarországon, decemberre – amikor a tavaly novemberi központi árcsökkentés hatása kiesik – már 2 százalék közelébe emelkedhet a pénzromlás” – vélte Gárgyán Eszter.

A kedvező inflációs kilátások ellenére az MNB-nek meg kellene állítani a kamatcsökkentési ciklusát, de a Monetáris Tanács kommunikációja nem utal arra, hogy befejeznék a kamatvágási sorozatot – mondta Gárgyán. „Az elmúlt hetek piaci volatilitása jobban érintette a forintot.” Hétfőn 307,5 forintról 311-ig emelkedett az euró jegyzése.

Ugyanúgy káros lehet

A defláció ugyanolyan káros lehet, mint a magas infláció. Jobbágy Sándor kifejtette, ha felpörög az infláció, és kétszámjegyű szinteken emelkedik tovább, akkor inflációs spirál alakulhat ki. Ugyanez a másik irányba is probléma lehet. Ha az árcsökkenés beépül a várakozásokba, akkor az azt jelenti, hogy a vásárlók elhalaszthatják a kiadásaikat, így visszaeshet a fogyasztás.