Lassulhat a gazdasági növekedés

Az eseményen Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője, és Pásztor Csaba, a bank befektetési szolgáltatások területének igazgatója keresték a válaszokat arra, mire lehet számítani a hazai gazdasági környezet alakulása tekintetében az elkövetkezendő négyéves ciklusban.

Habár a hazai gazdasági mutatók összességében a vártnál pozitívabb képet mutatnak, nem szabad elfelejteni Magyarország igen erős kitettségét a világpiaci változásoknak. Ebből a szempontból nézve már nem annyira rózsás a helyzet, mind az USA, mind az EU gazdasága az elvárások alatt teljesített az első negyedévben, habár mindkét esetben továbbra is bizakodó hangulat figyelhető meg, melyet a legfrissebb adatok is alátámasztani látszanak, így az éves előrejelzések számottevő romlásáról nem lehet beszélni.

Globális gazdasági szempontból ugyancsak kockázatot jelent a további gazdasági szankciókkal fenyegető, egyre romló ukrajnai helyzet, illetve a deflációs-spirálból tartósan kitörni képtelen Japán. A legnagyobb problémát azonban egyértelműen Kína jelenti, köszönhetően a lassuló gazdasági növekedéssel párosuló, tulajdonképpen senki által át nem látott „árnyékbank-rendszer”, azaz a klasszikus banki rendszeren kívül eső, ahhoz azonban szorosan kapcsolódó másodlagos finanszírozási eszközök óriási aránya, mely egyes becslések szerint akár a 3400 milliárd dollárt, azaz a kínai GDP 40 százalékát is elérheti. A növekedés lassulásával várhatóan felgyorsul a hitelportfóliók minőségi romlása is, ekkora – és részben átláthatatlan – hitelkitettség mellett pedig ez beláthatatlan következményekhez vezethet, mely közvetett módon akár a hazai gazdaságra is visszaüthet.

A magyar gazdaság várakozások felett teljesített ugyan az elmúlt időszakban, de a mutatók mögé nézve nem ennyire egyértelműen pozitív a helyzet. Általánosságban a pénzügyit leszámítva valamennyi szektor növekedésnek indult, különös tekintettel az állami infrastrukturális beruházások által lendületet kapott építőiparra, illetve a kiemelkedően teljesítő, az elmúlt évben 20 százalékkal bővülő járműgyártásra illetve a hozzá kapcsolódó beszállítói tevékenységekre. Kérdés azonban, mennyire fenntartható ez a kimagasló növekedési ütem. Sajnálatos módon inkább átmeneti jelenségről van szó, mintsem tartós trendről. Az állami beruházások elképesztő volumene mögött elsősorban az EU-források gyorsított lehívása áll, így nem csak a volumen 1-2 éven belüli komoly visszaesésével kell számolni, hanem azzal a szignifikáns negatív bázishatással is, melyet a 2015-2016-os adatokra gyakorolnak majd.

Az emelkedő ipari termelés sem tűnik jelenleg fenntarthatónak, hiszen ez lényegében kizárólag a járműgyártás felfutásának köszönhető, ami viszont elsősorban új üzemek létesítésének, mintsem a meglévő kapacitások jobb kihasználtságának köszönhető. „Egyelőre valószínűbbnek látszik, hogy átmeneti trendről van szó,pillanatnyilag nem látni annak a módját, hogyan tudna tovább nőni a magyarországi gyártókapacitás. A többi szektor látszólagos inaktivitása miatt szinte biztos hogy mérséklődő ütemű növekedésre kell számítani ebben a tekintetben is.” – véli Kondrát Zsolt.

A kormányzat elmúlt négy évben tapasztalt intézkedései sem valószínű, hogy új irányt vesznek, hiszen a választások eredménye lényegében legitimálta az eddigieket. Várhatóan tovább csökken az ország eladósodottsága, és jó eséllyel a költségvetési hiányt is sikerül 3 százalék alatt tartani, miközben gyakorlatilag biztosra vehetők a további kamatvágások. Potenciálisan nagy horderejű változásokat a devizahitelesek problémájának végleges megoldása, illetve az egyszámjegyű személyi jövedelemadó esetleges bevezetése hozhat, mivel ezek terheit szinte bizonyosan a gazdaság szereplőinek kell valamilyen formában viselniük.

A hazai gazdaság szempontjából ugyancsak nem elhanyagolható, sőt a GDP számottevő részét kitevő export-import tevékenység miatt kiemelkedő jelentőségű az euró-forint árfolyam alakulása. „Akár 295 forintra is erősödhet az árfolyam a közeljövőben, ám ez valószínűleg nem lesz tartós, év végére újra 310 forint közelében mozgó értékre lehet inkább számítani.” – véli Pásztor Csaba. Jó hír azonban, hogy különösebb ingadozásokra sem kell számítani, jelenleg stabilnak, sőt minimális mértékben emelkedőnek tűnik a forintba vetett bizalom, amit a jelenleg uralkodó folyamatok is alátámasztani látszanak.