A magyar cégeket is sújtják az Oroszország-ellenes nyugati szankciók

Az oroszországi piacon dolgozó magyar vállalkozások és kamarák nem tudnak támogatni semmi olyan szankciós lépéseket, intézkedéseket, melyek megzavarják, vagy ellehetetlenítik a nem könnyen kialakult gazdaság kapcsolatokat – hangoztatta a Világgazdaságnak nyilatkozva Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke. „Azért merem ezt állítani, mert jó néhány, az orosz piacon dolgozó vállalkozó kollégámmal beszéltem az elmúlt napokban, és egy sem akadt közöttük, aki támogatta volna, hogy ilyen szankciók lépjenek életbe. Sőt, konzultáltunk osztrák, német és észak-olasz kamarákkal, azok vezetőivel. Ezek a kamarák egyöntetűen elutasító álláspontot képviselnek azt Oroszországgal szembeni szankciókat illetően” - hívta fel a figyelmet.

Tóth Imre hangsúlyozottan utalt arra, hogy kedden jelent meg az Osztrák Gazdasági Kamara elnökének, Christoph Leitlnek az a nyilatkozata, amelyben szintén vázolta, hogy milyen negatív hatással lehetnek a szankciók az osztrák gazdaságra, a bankrendszerre, többek között a Raiffeisen bankra. Az osztrák központi kamarai elnök nyilatkozatának az volt a következtetése, hogy az Oroszország-ellenes szankciók vissza fogják vetni az osztrák gazdaságot, húsz százalékkal csökkentik az Oroszországba irányuló osztrák, és már most  jelentősen lassítják az Ausztriába irányuló orosz turizmust.

„Úgy vélem, nagy naivitás azt gondolni, hogy a szankciós intézkedések csak Oroszországot érintik majd” – emelte ki a továbbiakban a tagozat tiszteletbeli elnöke. „Ezek ugyanis az Európai Unió egész gazdaságára negatív hatással lesznek, és ami a nagyobb probléma, hogy csirájában lassíthatják az éppen kibontakozódó növekedést, természetesen nálunk, Magyarországon is.” A továbbiakban részletesen ismertette, hogy a szankciók miképpen érinthetnék erősen a magyarországi vállalkozásokat az orosz piacon.

1.) Ha a Magyarországon működő multiknál csökken az oroszországi piaci kereslet, például a gépkocsi-iparban, akkor ez kétszeresen érinthet bennünket. Mert nem csak a magyar exportot csökkenti Oroszországba, hanem csökkenti a Németországba vagy más országokba irányuló magyar exportot is. Tehát a kumulatíve duplázódó helyzet egészen egy olyan spirálig elmehet, ami már veszélyes.

2.) Ami az energetika területét érinti, ennek a szankciók negatív hatásáról már többször volt szó, a Déli-áramlat gázvezeték projekttel kapcsolatban. Ha ezek a beruházások elmaradnak, akkor Magyarország energetikai függősége és kitettsége lényegesen növekedni fog.  És ez veszélyes a versenyképesség, a befektetési vonzáserő stb. tekintetében. Mindez természetesen érintheti közvetlenül a Mol és a MVM tevékenységét, gazdasági helyzetét. Ennek mikéntjét még nem tudjuk megbecsülni, mert nem ismerjük a szankciók pontos mértékét.

3.) Az orosz bankrendszerrel szembeni pénzügyi szankciók talán az előbb mondottaknál is veszélyesebbek, mert gátolhatják az orosz cégek, régiók és az orosz állam likviditási helyzetét. Ha ez következik be, akkor az intézkedések elmehetnek sajnos egészen odáig, hogy megnehezítik a projektfinanszírozást, és ronthatják például a jelenleg stabilan működő OTP-leányvállalat helyzetét Oroszországban. De nem ez a nagyobb veszély, hanem az – és ezt még nem tudjuk felmérni –, hogy csökkenni fog az orosz importkereslet, vagyis az Oroszországból külföldről bevitt áruk, termékek iránti kereslet, és ez már egyébként erősen érződik – figyelmeztetett Tóth Imre. Ha pedig ez visszaeséssel jár, akkor ez már negatív hatással lehet az eddigi kiválóan teljesítő magyar gyógyszeriparra, ezen belül elsősorban a Richterre és az Egisre, de ne legyünk naivak: hatással lehet a magyar mezőgazdasági termékekre, a feldolgozott élelmiszeripari termékek szállítására is. Ilyen jellegű ellenszankciókat az orosz kormányzat már hozott: például nem importál almát Lengyelországból.     

Tóth Imre külön kiemelte, hogy az Oroszország-ellenes nyugati szankciók érinteni fogják a magyar kis és közepes méretű vállalatok szektorát, azt az 1000-1200 magyar vállalkozást, amelyek az orosz piacon dolgoznak, és az Oroszországba irányuló magyar export 20-25 százalékát adják, mivel az orosz piacon csökken, esetleg nem is lesz kereslet külföldi termékekre. Az ilyen méretű visszaesés pedig annyira lefékezné a magyar gazdaságot, hogy több tízezer munkahely forogna veszélyben, és ez természetesen nem megengedhető. Más kérdés, ha politikai döntés születik, akkor a kamarák és a magyar vállalkozások sem tudnak más csinálni, mert ez van. Az orosz piacra dolgozó magyar vállalkozások jogkövető, jogtisztelő társaság, a kamarák pedig mint köztestület tudják, mi a dolguk, kötelességük. 

„Mi nagyon reméljük, hogy a magyar kormányzat kiáll a magyar vállalkozók érdekei mellett” - hangoztatta Tóth Imre. „S úgy gondoljuk, nem hogy nem csökkenteni, hanem a következő három évben az Oroszországba irányuló magyar exportot 2,8-3 milliárd euróról 4 milliárd euró fölé kellene növelni, újabb 600-800 magyar kkv-t hozzásegítve ahhoz, hogy megjelenjenek az orosz piacon. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy ehhez a kamaráknak és az állami intézményeknek jobb együttműködésére van szükségük, célzott állami piacra jutási támogatás nélkül ezt ugyanis nagyon nehéz lenne megvalósítani. Ezért erre bíztatjuk a kormányzatot, egyelőre pozitív lépések még nem történtek. Ha pedig megkérdeznék tőlem, az ukrán válság hogyan jön bele ebbe a képbe, akkor magánvéleményként, üzletemberként azt válaszolnám, az ukrán válságot nem szankciókkal, hanem politikai tárgyalások útján lehet és kell rendezni” – összegzett az MKIK magyar-orosz tagozatának tiszteletbeli elnöke.