BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Itt a meglepetés: nyolc éves mélyponton az infláció Magyarországon

Túlzás nélkül állítható, hogy az elmúlt évek egyik legkedvezőbb híre érkezett a magyar gazdaságból. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint idén januárban a fogyasztói árak átlagosan éves alapon 2,1 százalékkal, míg havi bázison 0,3 százalékkal nőttek. Utoljára még 2018 márciusában mértek Magyarországon ennél alacsony áremelkedést, ráadásul ez pont az év első hónapjában, ami az inflációs folyamatokat döntően meghatározza. A mai adat után jó esély van rá, hogy közel másfél év után újranyitja a kamatvágási ciklusát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a testület február 24-i ülésén. A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, május végéig marad az árréstop.

Végre egy kellemes meglepetés érkezett a magyar gazdaságból: nyolc éves mélypontra süllyedt az infláció az év elején. A Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel közölt adatai szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest a decemberi 3,3 százalék után 2,1 százalékkal, míg az előző hónaphoz viszonyítva 0,3 százalékkal emelkedtek. Utoljára 2018 márciusában, még egy nagyon más gazdasági környezetben mért ilyen alacsony inflációs ütemet a KSH. Szintén fontos hír, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított maginflációs mutató is már a jegybank célja alatt, 2,7 százalékon tartózkodik.

infláció
 Itt a meglepetés: nyolc éves mélyponton az infláció Magyarországon / Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Itt a meglepetés: nyolc éves mélyponton az infláció Magyarországon

A Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők 2,3 százalékos éves, és 0,6 százalékos havi áremelkedésre számítottak, tehát a mai adat kisebb meglepetésnek tekinthető, ugyanakkor voltak biztató előjelek.

Lényegében csak az volt a kérdés, hogy sikerül-e áttörnie a jegybank toleranciasávjának alját jelentő 2 százalékos mértéket.

Tavaly év elején volt a legmagasabb az inflációs dinamika, 5 százalék fölötti szinttel, amire válaszul a kormány árrésstopokat vezetett be, ám azok hatása csak március után jelent meg az adatokban, így tehát részben a tavalyi magas bázis miatt látunk most egy alacsonyabb ütemet. Ugyanakkor az árrésstopok szerepe sem elhanyagolható, önmagukban is mintegy másfélszázalékkal csökkentik az inflációt. Harmadsorban pedig hónapok óta esnek a globális élelmiszerárak, például a cukor és a tej ára, miközben a forint is tartósan erős tudott maradni. Ezek együttesen folyamatosan mérséklődő importált inflációt eredményeznek.

Fontos rögzíteni, hogy a január inflációs adat az egész éves infláció szempontjából is meghatározó jelentőséggel bír, ugyanis a vállalatok zöme ilyenkor hajtja végre az átárazásokat. Tehát a mai kedvező adat után jó eséllyel idén egy alacsonyabb áremelkedési ütemre kell felkészülni.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság Exkluzív című podcastjében is beszélt a múlt héten az inflációról, amiről azt mondta, hogy a kormány és a jegybank közösen letörte. Nem zárta ki, hogy januárban 2 százalékra süllyedt, amiben szerinte a rezsistop is közrejátszott.

Esnek az élelmiszerárak, korrigáltak a szolgáltatások

Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal nőtt, 

viszont a szigorúan vett élelmiszer-infláció, ami nem tartalmazza a vendéglátási szolgáltatásokat 2,0 százalékkal csökkent.

Ezen belül a friss hazai és déli gyümölcsöké 12,2, a csokoládé és kakaóé 10,0, a marhahúsé 7,2 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 29,4, a húskonzervé 24,9, a sertészsiradéké 22,1, a tejé 18,1, a tejtermékeké 17,9, a vaj és vajkrémé 17,2, a liszté 14,8, míg a sajté 8,2 százalékkal mérséklődött. 

Úgy tűnik, hogy szolgáltatások ára korrigált, decemberben a szokatlannak tekinthető a kiugró havi átárazások következtében 6,8 százalékos inflációt láttunk, ez mostanra 5,0 százalékra szelidült. Ezen belül a színház 19,2, az üdülési szolgáltatás 14,2, a teherszállítás 9,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1, a sport- és múzeumi belépők 8,4, míg a testápolási és egészségügyi szolgáltatások  drágultak 7,8 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,5 százalékkal.

A háztartási energiáért 6,2, ezen belül a vezetékes gázért 12,8, az elektromos energiáért 1,9 százalékkal többet kellett fizetni. 

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 23,3, a motorkerékpárok 6,7, a szobabútorok 6,0, a használt személygépkocsik 5,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 5,8 százalékkal drágultak, a járműüzemanyagok ára 12,3 százalékkal mérséklődött.

Februárban már csökkentheti a kamatokat az MNB

Az elemzők között azonban nincs egyetértés, hogy a januári kedvező inflációs adat láttán belevág-e már ebben a hónapban a kamatvágásba az MNB. Regős Gábor szerint várhatóan óvatos marad, és továbbra is kivár a lazítással, mivel a kommunikációjának megfelelően valószínűleg megvárja az év eleji átárazásokat. Sőt, úgy látja, a jegybanknak érdemes volna előre is tekintenie, ugyanis már több kockázati tényező is megjelenik, amelyek befolyásolják az infláció további sorsát, ezért szerinte a márciusi inflációs jelentésig nem kezd bele a kamatvágásokba.

Az ING Bank vezető elemzője ezzel szemben úgy véli, egy 2,0–2,5 százalék közötti inflációs rátára azt mondhatná a monetáris tanács, hogy az nagyjából megfelelt a várakozásoknak, nincs különösebb meglepetés.

A várakozásoknak megfelelő adat pedig megnyithatja az utat a februári kamatcsökkentés előtt.

 Ami már csak azért aktuális, mert a piac 100 bázispontos kamatcsökkentést áraz idén, és az elsőt már rögtön februárban. Hogy másfél év után valóban újrakezdi a kamatvágásokat az MNB, az a monetáris tanács február 24-i kamatdöntő ülésén kiderül.

Május végéig marad az árréstop 

„Nem állunk meg, tovább küzdünk az áremelésekkel szemben: 3 hónappal, azaz május végéig meghosszabbítjuk az árréscsökkentést" – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az niflációs adatokra. 

„Az árréscsökkentés jelentősen hozzájárul az infláció csökkentéséhez, az árak kordában tartásához. A kormány tovább küzd az áremelésekkel szemben, így május végéig meghosszabbítja az árréscsökkentést. A kormány minden ágazatban fellép az áremelések ellen, ezért önkéntes árkorlátozást harcolt ki a bankok, a biztosítótársaságok a telekommunikációs cégek és a gyógyszeripari szereplők esetében is. Mindezek mellett a kormány 2026. április 30-ig ismét lehetővé tette a hideg élelmiszer vásárlást SZÉP-kártyával" – írta Nagy Márton minisztériuma. 

„A kormány a Tiszával ellentétben nem a multik, hanem a magyar emberek pártján áll és mindent megtesz, hogy több jusson a családok és a nyugdíjasok zsebébe. Ennek érdekében a kormány emeli a béreket (például 11 százalékos minimálbéremelés, ágazati béremelések), megvédi a 13. és bevezeti a 14. havi nyugdíjat; csökkenti az adókat (például a 40 év alatti kétgyermekes anyák adómentessége, családi adókedvezmény megduplázása); és az árréscsökkentésen keresztül folytatja a harcot az áremelésekkel szemben" – hangsúlyoztá kaz NGM-nél. 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.