Ez aztán a meglepetés: ki nem találná, melyik országnak adta el Amerika a venezuelai olajat – váratlan beismerést tett a miniszter

Kína az Egyesült Államokon keresztül venezuelai olajat vásárolt – derült ki Chris Wright energiaügyi miniszter sajtótájékoztatójából, amiről a Bloomberg tudósított. Amikor a dél-amerikai országban létrehozandó esetleges vegyesvállalatokról kérdezték, a miniszter elmondta, hogy legitim kínai üzleti megállapodások legitim üzleti feltételek mellett elfogadhatók.

Wright szerint a latin-amerikai ország úgynevezett olajkaranténja gyakorlatilag véget ért.

A globális olajpiac januárban rendült meg, amikor az amerikai erők bevonultak Venezuelába, elfogták Nicolás Maduro volt elnököt, és Washington átvette az OPEC-tagország nyersolajiparának irányítását. Azóta a kereskedők arra figyelnek, miként irányítják át az ország szállítmányait, és hogyan lehet újraéleszteni a helyi termelést az évekig tartó hanyatlás után.

A világ legnagyobb olajimportőrének számító Kína finomítói voltak a venezuelai nyersolaj legnagyobb vásárlói az amerikai beavatkozás előtt. Mivel ezek a szállítmányok szankciók alatt álltak, jellemzően jelentős árengedménnyel kínálták őket, ami vonzóvá tette őket a helyi felhasználók számára.

Maduro elfogását követően Donald Trump elnök azt mondta, hogy Venezuela 30–50 millió hordó szankcionált olajat ad át az Egyesült Államoknak.

Ázsiában több indiai finomító is vásárolt a Venezuela zászlóshajó termékének számító Merey nyersolajból az amerikai lépést követően, és a kormány arra kérte az állami tulajdonú feldolgozókat, hogy fontolják meg több venezuelai és amerikai olaj vásárlását. A nyersolaj más piacokra, köztük Izraelbe is eljutott.

Amerika 14 év után kifogy az olajból, Venezuela 1500: a szemünk láttára alakul át a globális piac – elárulta a Mol, mi történhet az európai árakkal

Kis olajpiaci súly és nehézolajban gazdag készletek mellett is hatalmas a venezuelai olaj jelentősége. Az USA e téren megcélzott hódítása és Kína kevésbé látványos lépései átrajzolják az olajpiacot, még az európai árakba is beleszólhatnak Horváth Ágnes, a Mol csoport vezető közgazdásza szerint.

Az Egyesült Államok hiába a világ egyik legnagyobb kőolajtermelője, becsült 50-70 milliárd hordós készletei jóval szerényebbek, mint több közel-keleti és dél-amerikai szereplőé. Tartalékai mindössze 14 évig tartanak ki a termelés jelenlegi, napi 13,5 millió hordós szintje mellett. Venezuela viszont akár 1500 évig is képes lenne termelni, igaz, hogy jelenleg sokkal alacsonyabb a kihozatala – mondta Horváth Ágnes, a Mol csoport vezető közgazdásza a Világgazdaságnak a globális olajpiac átalakulásáról.

Venezuela 300 milliárd hordó körülire becsült készlete a világ olajtartalékának nagyjából 17 százaléka, igaz, az ezzel kapcsolatos adatok egy része vitatott.

Irán olajtartaléka hozzávetőleg 200 milliárd, Szaúd-Arábiáé nagyjából 270 milliárd hordó. A szankciókkal sújtott Venezuela és Irán együtt a globális kőolajtartalékok jelentős részét adja, miközben a tényleges termelésük messze elmarad a lehetőségeiktől.

Ezen belül Venezuela termelése a világkínálat körülbelül 1 százalékát teszi ki, és a felfuttatása sem tűnik egyszerűnek. Az ország olajipari infrastruktúrája az elmúlt években jelentősen leépült, újjáépítése pedig inkább évtizedekben, semmint hónapokban mérhető Horváth Ágnes szerint.