Magyarország az Európai Unió éllovasa
Az ipari termelés és az építőipar járult hozzá leginkább a gazdaság szárnyalásához, de a többi szektor teljesítményére sem lehet panasz. „Az építőipart a többnyire EU-forrásokból finanszírozott állami projektek hajtották, mint például a vasút- és közúthálózat fejlesztése, illetve a sportlétesítmények építése” – emelte ki Gabler Gergely, az Erste Bank elemzője, utalva a stadionépítésekre. Pozsonyi Pál, a KSH főosztályvezetője szerint az ipar és az építőipar mellett az előrejelzések szerint a mezőgazdaság teljesítménye is kedvezően alakul annak ellenére, hogy a gabonatermés rosszabb lehet a vártnál. Kiemelte, hogy az ipari ágazatok szinte mindegyike növekedést mutat. Az építőipart elsősorban a nagy infrastrukturális beruházások húzzák, de már a feldolgozóiparban is érzékelhető a beruházások beindulása. Pozsonyi szerint a szolgáltató ágazatban – a pénzügyi szektor kivételével – szintén növekedés látszik. A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig azt közölte, hogy a vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat.
A gazdaság teljesítménye annak ellenére is kiemelkedő, hogy legnagyobb exportpiacunk, Németország máris érzi az orosz-ukrán konfliktus hatásait. A magyar gazdaság egyre több szektora növekszik, és a bővüléshez hozzájárul a belső kereslet, vagyis a beruházások és a fogyasztás élénkülése is. Az idei első félévben 3,7 százalékkal nőtt a GDP 2013 azonos időszakához képest, ez pedig gazdasági elemzők és a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint is elég lehet ahhoz, hogy az egész évben 3 százalék felett legyen a növekedés üteme.
A második félévben már kissé lassabb dinamika várható, miután hazánk sem függetlenítheti magát az euróövezet lassulásától. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán válság hatásai alig hatnak Magyarországra – vagyis a legvédettebb országok közt vagyunk –, Németországon keresztül azonban érezhetjük a konjunktúra visszaesését. A tavalyi második negyedévben már dinamikusan élénkült a magyar gazdaság, a javuló bázis pedig a legfontosabb tényező lehet a várhatóan lassabb növekedés mögött.
Az elmúlt három negyedévben viszont dinamikusan nőtt a gazdaság, ami egyre inkább arra utal, hogy az 1,5 százalék körüli szintre becsült potenciális növekedés folyamatosan javul. Igaz, számos egyszeri tényező – például a jegybanki hitelprogram, az EU-pénzek gyorsabb felhasználása, a közmunkaprogram felfutása vagy a rezsicsökkentés hatása – fedezhető fel az erős növekedési adatok mögött, ezzel együtt a beruházások bővülése és a piaci munkahelyek számának emelkedése magasabb növekedési pályára állíthatja az országot. Az autógyárak kapacitáskihasználtsága egyre nagyobb, ám a devizahitelek várható forintosítása akár komoly feszültségeket is okozhat a pénzügyi szektorban, ami a visszavetheti a hitelezést. Utóbbi rövidebb távon a növekedést korlátozó tényező lehet, a lakosság devizakitettségének megszüntetése viszont sokat segíthet a háztartásokon.
A következő években az ideinél valamelyest lassabb, de 2 százalékot meghaladó növekedés várható, hiszen idén a költségvetési politika a választások miatt lazább, még a 110 milliárd forintos nyáron elrendelt zárolás ellenére is. Jövőre már minden bizonnyal nem lesz lehetőség költségvetési élénkítésre.
Megállt az euróövezet
Az euróövezet három legnagyobb gazdasága nem tudott növekedni a második negyedévben. Sőt, Németország és Olaszország GDP-je 0,2 százalékkal vissza is esett az idei év első három hónapjához képest. A francia gazdaság stagnált, ami miatt valószínűleg idén nem fogják tudni elérni a költségvetési deficitcélt. Az Eurostat szerint negyedéves alapon az euróövezet stagnált, míg az EU GDP-je 0,2 százalékkal növekedett. A tavalyi év második negyedévéhez képest a valutaunió gazdasága 0,7, az unióé pedig 1,2 százalékkal bővült. Az eurózóna stagnálása és az ötéves mélypontra, 0,4 százalékra süllyedő infláció egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Központi Bankra, hogy egy eszközvásárlási programmal élénkítse a gazdaságot.
