Még nincs élénkítés az EKB-tól

Nem nyúlt a 0,15 százalékos irányadó kamatszinthez az Európai Központi Bank, összhangban Mario Draghi elnök ígéretével. A jegybank egyúttal megerősítette, hogy hosszú ideig változatlan maradhat az irányadó ráta, ez azonban valószínűleg nem lesz elég ahhoz, hogy a 2 százalékos inflációs cél közelében alakuljon a pénzromlás üteme középtávon. Júliusban 0,4 százalékra csökkent az infláció éves alapon az előző hónapban mért 0,5 százalékos szintről, ami 2009 óta a legalacsonyabb szint. Ez újabb megerősítést adott azoknak, akik arra számítanak, hogy az euróövezet a defláció felé sodródik és az EKB nem tesz meg mindent azért, hogy támogassa a gazdaság növekedését és felpörgesse az inflációt.

Draghi szerint a júniusi 10 bázispontos kamatcsökkentés és a negatív betéti kamat is segített. Ez elemzők szerint számottevően nem fog hozzájárulni az infláció emelkedéséhez, ennél sokkal radikálisabb intézkedések kellenek.

Mario Draghi tegnap azt mondta, hogy felkészülnek az eszközvásárlási program elindítására, amit a piac kedvezően fogadott. A jegybank azonban már hónapok óta halogatja a pénznyomtatás elindítását, miközben egyre kiábrándítóbb adatok érkeznek az euróövezetből. Draghinak – aki 2006 és 2011 között vezette az olasz jegybankot – bizonyára komoly fejfájást okoz, hogy Olaszország az idei második negyedévben újra recesszióba csúszott, egyelőre azonban kivár az EKB. Draghi a sajtótájékoztatón elismerte, hogy az euróövezeti kilábalás törékeny, és a friss információk a növekedés lassulására utalnak.

A veszélyesen alacsony infláció és a romló növekedési kilátások ellen is segítene a mennyiségi lazítás. Az egész euróövezeti gazdaságnak lendületet lehetne adni monetáris élénkítéssel, ám erre azért nem került még sor, mert az erősebb tagországok – legfőképp Németország – ellenzik a pénznyomtatást. A „héják” félnek attól, hogy az eszközvásárlás miatt megnő a pénzmennyiség, felpörög az infláció, vagy a kormányok esetleg felelőtlenebbül gazdálkodnának a pénzbőség miatt. Ez a félelem azonban a világgazdasági válság után sehol sem igazolódott be. Az amerikai Federal Reserve, a Bank of England vagy például a Bank of Japan is sikerrel alkalmazta ezeket nem szokványos monetáris élénkítési eszközöket.

Minél tovább halogatja az EKB a monetáris élénkítést, annál nagyobb károk keletkezhetnek az euróövezet gazdaságában. Draghi szerint két-három negyedéven keresztül is lassulhat az euróövezeti gazdaság a geopolitikai kockázatok miatt. Kiemelte, hogy más utat járnak majd, mint az amerikai Federal Reserve vagy a Bank of England. Ezek a jegybankok lassan szigorításba kezdenek, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a válság kirobbanása óta extrém laza monetáris politikát folytattak, ellentétben az EKB-val.

Nem az EKB „segít”?

Az euró ugyan gyengült a dollárral szemben az elmúlt hónapban, ami az EKB lazításra hajló monetáris politikájának is köszönhető, de nagyobb része lehet benne annak, hogy a dollár folyamatosan erősödött a vezető devizákkal szemben. Az amerikai fizetőeszköz a nemzetközi kockázatkerülés – orosz-ukrán válság, gázai konfliktus – mellett azért erősödik, mert a jegybankjuk, a Federal Reserve a vártnál hamarabb, akár mára jövő év első felében emelheti a rekordalacsony, 0-0,25 százalékos kamatot. Tegnap az euró új kilenchavi mélypontra esett és a forint is erősödött az európai pénznyomtatás „belengetésére”.