A franciákkal kezdték a lazítást

Francia fedezett kötvényeket vásárolt az Európai Központi Bank hétfőn a Bloomberg értesülése szerint, ezzel megkezdődött a jegybank új eszközvásárlási programja. A Mario Draghi vezette bank rövid lejáratú papírokat vásárolt. Az EKB monetáris lazítási programjának része, hogy a régió 2,6 ezer milliárd eurós fedezett kötvénypiacáról vásároljon eszközöket, felrázva ezzel a gazdaságot. Értesülések szerint a Société Générale és a BNP Paribas nagybankokhoz köthető adósságot vett az EKB, de francia eszközök mellett spanyolokat is beszerzett. Ezek olyan értékpapírok, amelyek a kibocsátó csődjének esetére előre meghatározott biztosítékok állnak a kötvény mögött.

Elemzők szerint azonban az EKB programja nem biztos, hogy eléri a célját. A periféria országainak lenne a legnagyobb szüksége az élénkítésre, ám éppen ezekkel kapcsolatban vannak fenntartásai a jegybanknak az eszközök alacsony – Ciprus, Görögország és Portugália esetében befektetésre nem ajánlott – minősége miatt. A piaci szereplők egyelőre nem is igazán örülnek a kötvényvásárlásoknak, mert nem tudják, hogy mennyire lesz kiterjedt a program. Az euró nem gyengült és a tőzsdék sem emelkedtek.

Az EKB programjának másik eleme a hitelezés beindítását célozza. A hosszú távú, alacsony kamatozású hitelre azonban egyelőre nem látszik kirobbanó kereslet. Emögött az állhat, hogy a kkv-k hitelezését elsősorban a kedvezőtlen gazdasági körülmények – a lassú gazdasági növekedés és a pangó kereslet – vetik vissza, és nem a hitelfelvételi lehetőségekkel van probléma.

A központi bank korábban a Lehman Brothers összeomlása és az euróövezeti adósságválság legmélyebb időszakában használt nem konvencionális monetáris eszközöket, most a fedezett kötvényvásárlási programmal és az alacsony kamatozású hitellel együtt az EKB azt szeretné elérni, hogy 1000 milliárd euróval növelje mérlegfőösszegét, körülbelül 3000 milliárdra.

A hitelezés felpörgetésére nagy szükség lenne, mert augusztusban az egymást követő huszonnyolcadik hónapban is csökkent a hitelállomány az eurózónában. Spanyolországban és Portugáliában a vállalati és háztartási hitelek a válság kirobbanása előtti szint alatt állnak, Görögországban és Olaszországban pedig 2010 óta nem látott mélypontot ért el a hitelállomány.
Az alacsony kamatozású hitel első tenderén a bankok mindössze 82,6 milliárd eurót kértek az EKB-tól, miközben a szakértők legalább 100 milliárdra számítottak. A következő tender decemberben lesz, amelynek sikere nagyban függ attól, hogy milyen állapotban lesz az eurózóna gazdasága.

A második negyedévben a három legnagyobb gazdaság – Németország, Franciaország és Olaszország – nem tudott növekedni, és a harmadik negyedévben sem igazán javultak a kilátások. Az EKB most azt várja, hogy a fedezett kötvények vásárlásával és az alacsony kamatozású hitellel növekedési pályára állítsa a gazdaságot és az infláció is közelebb kerüljön a 2 százalékos célhoz. Ha ez nem sikerül – amire komoly esély van –, akkor a jegybaknak nem lesz más racionális választása, mint az állampapírok vásárlása, vagyis a pénznyomtatás.

Van egy jobb eszköz

Az EKB elemzők szerint nem a leghatékonyabb unortodox eszközt választotta a defláció és a recesszió elleni küzdelemhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy a Federal Reserve által a válság kitörése óta alkalmazott állampapír-vásárlási program a legsikeresebb eszköz, ám az EKB-ban bizonyára úgy gondolják, hogy a legkockázatosabb is. Az EKB mandátuma szerint nem finanszírozhat államokat, és a Bundesbank elzárkózik attól, hogy a költségvetési és a monetáris politika bármilyen szinten is összefonódjon. Sőt, Jens Weidmann, a német jegybank elnöke még a fedezett eszközök vásárlását is kritizálja.