BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Eltűnőfélben az orosz gazdasági növekedés

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A 2009-es recesszió óta a legalacsonyabb lehetett az orosz GDP-növekedés az idei harmadik negyedévben; az adatot holnap teszi közzé az orosz statisztikai hivatal, a Bloomberg elemzői konszenzusa év/év alapon 0,3 százalékos bővülést jelez a második negyedévi 0,8 százalék után. Az orosz gazdaság egyszerre szenvedi meg az ukrán válság miatti nyugati szankciók, az exportbevételeket erodáló alacsony olajár és a vészesen gyengülő rubel, illetve az infláció hatásait.

A lefékeződés a gazdaság széles körét érinti – figyelmeztetett e-mailes elemzésében a Capital Economics vezető feltörekvő piaci közgazdásza –, év végére már zsugorodhat is az orosz GDP. Az orosz központi bank szintén a negatív tényezők érvényesülésére számít: a héten kiadott prognózisában jövőre zéró növekedést vár az idei 0,3 százalék után.

A jegybanki prognózis beteljesülését nagyban meghatározhatja, hogy meddig maradnak érvényben a szankciók, illetve hogy még keményebbek lesznek-e. Az USA és az Európai Unió az ukrajnai konfliktus legutóbbi kiéleződése után kilátásba helyezett egy szigorítást, a téma az EU jövő heti külügyminiszteri találkozóján is napirendre kerül. Angela Merkel német kancellár viszont már ezen a héten leszögezte: jelenleg nincsenek tervbe véve új szankciók, inkább a közelgő télre és a humanitárius helyzetre kell koncentrálni, valamint arra, hogy miként érhető el egy igazi tűzszünet.

Az orosz jegybank hónapok óta küzd azért, hogy valahogy kivédje a rubel zuhanását, de az árfolyam így is több mint 22 százalékkal csökkent az elmúlt három hónapban. A rendszeres piaci intervenciókkal már felhagyott a központi bank, ehelyett – mint közölték – szükség esetén inkább a likviditás ideiglenes szűkítésével próbálkoznak. A monetáris szigor nem sok eredménnyel járt: idén eddig négy lépésben 9,5 százalékra emelték az alapkamatot a februári 5,5 százalékról, ez azonban nem fogta meg se az árfolyamot, se az inflációt. A gazdaságot viszont megterhelték a kamatok egy olyan időszakban, amikor a hitelfelvételt is korlátozó szankciók miatt nehezebb lett forrást szerezni külföldről, a belföldi tőke pedig megindult kifelé.

Távol maradnak a vevők az orosz kötvényaukcióktól is, a pénzügyminisztérium most hétfőn zsinórban az ötödiket volt kénytelen lefújni. A tárca fontolgatja, hogy inflációhoz kötött kötvényt dob piacra – árulta el egy parlamenti egyeztetésen Anton Sziluanov pénzügyminiszter – , az orosz résztől eddig nem használt eszköz jogi feltételeit még idén megteremtik, hogy jövőre már tesztelhessék a piacot.
A kormány idén eredetileg 459 milliárd rubel (9,8 milliárd dollár) értékű kötvénykibocsátást tervezett, ennek eddig a harmadát sikerült végrehajtani. Arról megoszlanak az elemzői vélemények, hogy az inflációhoz kötött papírra nagyobb lenne-e a kereslet.

Egyesek szerint vonzó lehet, hiszen a jegybanki prognózis szerint idén 6,4 százalék lesz az infláció és jövőre is csak 6,2 százalékra lassul. Mások viszont úgy vélik, a vevőket nem a hozamszint vagy az inflációs félelmek tartják távol az orosz papíroktól, hanem a rubelárfolyam volatilitása.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.