Nem tolonganak az olcsó pénzért

Az Európai Központi Bank (EKB), úgy is mint az eurózóna jegybankjainak felügyeleti szerve, ellenőrizni fogja, milyen modelleket használnak az egyes bankok a saját kockázataik megítélésére – közölte tegnap egy frankfurti konferencián Sabine Lautenschlaeger, az EKB kormányzótanácsának tagja. A bankfelügyeleti szervek a pénzügyi válság során kezdték érdemben vizsgálni, milyen számítógépes modelleket használnak a bankok, miután felmerült a gyanú, hogy egyesek alacsonyabbra állítják be a kockázataikat, így a szavatoló tőkéjük is alacsonyabb a kelleténél. A vezető európai pénzügyi felügyelet szerepét november óta betöltő EKB arra törekszik, hogy ezek a módszerek konzisztensek legyenek; Lautenschlaeger szerint két-három éven belül végezhetnek ellenőrzésükkel. Az eurózóna központi bankjának feladatai közé tartozik szélesebb értelemben a pénzintézetek üzleti modelljének rendszeres felülvizsgálata is; az EKB kifejezetten „tolakodó” lesz, amikor erre kerül sor – fogalmazott a konferencián Korbinian Ibel, a bank mikroprudenciális ellenőrzési részlegének vezetője.

Az EKB-nak jó oka van arra, hogy hangsúlyozza, komolyan nekilát a felügyeleti munkának, mert az október végén közzétett banki stresszteszt nem nyugtatta meg a befektetőket. A 130 európai bank válságtűrő képességét felmérő teszten csak 25-en nem feleltek meg; ezek közül 12-en már rendezték tőkehelyzetüket az eredmények közzétételének idejére, a maradéknak összesen mintegy 10 milliárd euróval kell növelnie a szavatoló tőkét. Az EKB által elvégeztetett teszt azonban nem volt megfelelő mérce a pénzintézetek pénzügyi stabilitásának megállapításához – állítja a Bloomberg negyedéves felmérésében megkérdezettek 51 százaléka. Az 500 befektető, elemző, illetve trader bevonásával készült felmérés résztvevőinek csak 32 százaléka találta kielégítőnek a tesztet, a többiek bizonytalanok voltak. Még rosszabb véleménnyel voltak a megkérdezettek a felügyeleti szervekről úgy általában: 56 százalékuk szerint ezek nem tettek eleget annak érdekében, hogy megelőzzenek egy újabb európai pénzügyi válságot.
Nem sok jót ígér az EKB számára a Reuters elemzői felmérése sem. A hírügynökség által megkérdezett kereskedők szerint a decemberi tenderen csak összesen 145 milliárd eurót igényelnek majd a bankok a jegybank célzott hosszú távú refinanszírozási programja (TLTRO) keretében elérhető hitelből. Ez ugyan több lesz az első, szeptemberi tenderen kért 82,6 milliárdnál, de még így is megmarad a rendelkezésre álló mintegy 400 milliárd eurós keret közel fele. Az októberi Reuters-felmérésben még 175 milliárd eurós decemberi tenderre tippeltek a megkérdezettek, ennek ellenére 90 százalékuk most sem számít arra, hogy az EKB az eddiginél is kedvezőbb feltételekkel kínálja majd az élénkítésre szánt olcsó pénzt. (A TLTRO programban négyéves futamidőre lehet hitelt felvenni 0,15 százalékos kamattal; az EKB alapkamata jelenleg 0,05 százalék).

Az EKB idén már számos intézkedést bevetett, illetve megígért, hogy serkentse a növekedést az eurózónában és feljebb vigye a 2 százalék közeli célszámától messze levő inflációt. A piacok most már azt várják, mi lesz abból, amire Mario Draghi hétfőn már nyíltan utalt, vagyis hogy az EKB állampapírok vásárlására szánja rá magát. A hangulatot egyelőre így foglalta össze egy trader a Reutersnek: akármit csinál az EKB, a jelek szerint nem jár semmilyen eredménnyel.

Az USA-ban jobban tesztelnek

Az Egyesült Államok pénzügyi felügyeleti szerveiről jobb véleménnyel vannak a piaci szereplők: ott 2009 óta évente végeznek stresszteszteket és a gyengének bizonyulókat rá is szorítják tőkehelyzetük gyors javítására. A Bloomberg mostani felmérésében megkérdezettek 46 százaléka véli úgy, hogy az amerikai tesztek kielégítően fel tudják mérni egy pénzintézet stabilitását (36 százalékuk szerint viszont nem). Kedvezőbben ítélik meg az európainál a felügyeletek preventív szerepét is: 48 százalékuk szerint az ilyen szervezetek az USA-ban eleget tettek egy újabb válság megelőzéséért.