Magyar gazdaság

A méhek éve volt 2014

A méhek védelméről szólt 2014. Ez volt az első év, amikor méhgyilkosnak mondott növényvédőszerektől mentesen gazdálkodott Európa, és kiderült az is, mindez kevés a rovarok visszaszorulásának megakadályozásához.

Megtudtuk azt is, a klímaváltozás erősen hat a méhekre, és előtérbe kerültek az alternatív rovarvédelmi módszerek is. A Greenpeace kampányai végigkísérték ezeket a folyamatokat, ami a Méhmenedék programmal zárult – hangzott el a Kossuth Rádió Oxigén című műsorában.

A szervezet a Csípem a méheket akció keretében arra biztatja az embereket, fogadjanak örökbe egy méhet. 250 örökbefogadás után kitesznek a szabadba egy méhmenedéket. A méhmenedék egy könnyen elkészíthető, házi tákolmány, melynek funkciója, hogy a hasznos rovaroknak menedéket adjon, legyen az éjszakai, vagy téli szállás – mondta Tömöri Balázs, a projekt kampányfelelőse.

Hozzátette: akár egy kidőlt fának az ágát is megfúrhatjuk több helyen, ez is segítséget nyújthat a rovaroknak. A méhmenedékeket érdemes esőtől védett területen elhelyezni.

A menedékekbe elsősorban a magányos méhek költöznek be, de más rovarok, vagy akár darázsfajok is megjelenhetnek. Leghamarabb a levélvágó méhek és a kőműves méhek megjelenésére számíthatunk. Ők nagyok sokszor befalazzák az utódaikat, és azt látjuk, hogy a nádszálak végét homokfedél borítja -írja a Híradó.

Beszélt arról is: az elmúlt időszakban a méhgyilkos hetesből négy rovarölő szert sikerült betiltatni.

Bár hazánk az egyik legnagyobb méztermelője, és a hazai méz garantáltan GMO-mentes, Keresztesi Koppány, a gyöngyösi Szabó Méhészet méhésze szerint számos gonddal küzd az ágazat.

Európában Magyarországon a legnagyobb a mézsűrűség: 11 méhcsalád per négyzetkilométer. Leterheltek a méhlegelők, túl sok a méh, és túl sok a méhész, s így mindenkinél gyengébb lesz a termés. Ráadásul évek óta problémák vannak az akácvirágzás körül. Az akácvirágzásra hegyezi ki minden méhész a szezonját, ami évek óta csapnivaló. Nem volt ez másképp az idén sem.

Mindennek ellenére a négy éve létrehozott gyöngyösi családi méhészetnél nincs hiány a kiváló mézekben. Ez pedig a környék nagyszerű adottságaival magyarázható. A család által termelt méz megkapta a nemzeti parki védjegyet. Ezt olyan termékek birtokolhatják, melyek kizárólag nemzeti parki területen, vegyszermentesen, a fenntarthatóság elveit figyelembe véve tartva állítanak elő.

A magyar méz keresett portéka a boltok polcain, az ágazat azonban nem mentes a problémáktól. A megoldáshoz vezető egyik lépcső lehet, hogy a következő években a jelenleginél 20 százalékkal több forrás jut a méhészeteknek.

rovarvédelem Greenpeace EU méhek
Kapcsolódó cikkek