Párizs és Róma visszavág

Sokkal jobban elviselem a franciák négy százalék feletti GDP-arányos költségvetési hiányát, mint Marine Le Pent – mondta nemrégiben Matteo Renzi olasz miniszterelnök, akinek kormánya vitában áll Brüsszellel a stabilitási paktum szabályainak értelmezését illetően. A figyelmeztetést, hogy a populista, radikális pártok törhetnek előre Európában, ha nem sikerül a reformok és a fiskális kiigazítások ésszerű üteméről megállapodni, most megismételte Brüsszelben Michel Sapin francia pénzügyminiszter, aki az eurózóna és az EU pénzügyminisztereinek hétfői-keddi találkozóján reagált Angela Merkel német kormányfőnek a Welt am Sonntagban megjelent interjújára, amelyből az elégedetlenség hangját lehetett kihallani a francia és az olasz reformok haladását illetően.

Az olaszok így vágtak vissza: Németországnak sokkal több beruházásra, a folyó mérlegben kisebb többletre és élénkebb belső keresletre lenne szüksége. A tanácsülésen azonban már dicsérte Róma és Párizs erőfeszítéseit, munkaerő-piaci reformjait Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki elismerte: Berlin maga is tehetne többet.

Az ingerült szóváltással kísért ülésen az eurózóna tagállamainak jövő évi költségvetési terveit tekintették át. Franciaországnak strukturális értelemben – az egyszeri tényezők és a ciklus hatásainak kiszűrésével – a GDP 0,8 százalékával kellene javítania a fiskális pozícióját, de eddig csak 0,3 százalékot ajánlott. Amúgy a miniszterek minden reformötletet üdvözölnek, de a határidő a további erőfeszítések bizonyítására 2015 márciusa. Párizs 3,6–3,7 milliárd eurót már vágott az eredeti tervhez képest a büdzséből, ezenkívül olyan tényezők, mint a gyengébb euró, az olcsóbb olaj, valamint az EKB retorikája miatt csökkenő kamatkiadások nyomán jövőre 4,1 százalékra mehet le a hiány aránya. Az elvárt, háromszázalékos küszöb alá azonban csak 2017-ben esik.

A még mindig recesszióban lévő olaszoknak 0,5 százalékos korrekciót kellene végrehajtaniuk, ám csak 0,1 százalékot kínálnak. Esetükben inkább a 130 százalék feletti államadósság az aggasztó. Igaz, Renzi kormánya 4,5 milliárd euróval szorított az őszi tervezeten, és elhalasztott olyan adócsökkentéseket, amelyektől a növekedés megindulását remélte. A hiány így 2,9 helyett 2,6 százalék lehet 2015-ben.

Friss pénzt vár Varga

A magyar álláspont szerint fontos, hogy ne átcsoportosításokból tevődjön össze az Európai Bizottság november végén meghirdetett, 315 milliárd eurót megmozgató gazdaságösztönző programja, hanem a meglévő európai uniós fejlesztési forrásokhoz képest pluszpénzt vigyen a rendszerbe – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Ecofin tanácskozásáról. A tárcavezető emellett azt is lényegesnek nevezte, hogy megmaradjon a nemzeti kormányok kompetenciája, mert így lehet a leghatékonyabban szétosztani a pénzt. Hozzátette: a keddi tanácskozáson főleg arról folyt a vita, hogy lesz-e elegendő magánforrás, banki hitel a Juncker-csomaghoz.