A 2011 őszén bevezetett, éveken át viszonylag stabil termékkörre kivetett népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alól január 1-jével kikerültek az előrecsomagolt cukrozott termékek, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, de cukortartalmuk nem haladja meg a 40 százalékot. Bekerültek viszont az alkoholos italok, amelyek megadóztatásától jelentős többletbevételt várnak: a tavalyi 20 milliárddal szemben már 25,3 millilárdot.
A nem neta-köteles alkoholos italok közül a kormány csak a pálinkát és az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább 7 fajta gyógynövény felhasználásával készült szeszes italokat említette eddig, mint kivételt. A chipsadóként azonban nem csak a pálinkát, valamint például az Unicumot, a Becherovkát vagy a Jägermaistert kíméli meg, de a sör és a bor után sem kell megfizetni. Mint a Drehernél fogalmaztak, a sör önálló kategóriát képez az italok között. A borral kapcsolatban pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa állásfoglalást kért a Nemzetgazdasági Minisztériumban, hogy arra kiterjed-e a hatálya, és azt a választ kapták, hogy nem – tájékoztatta lapunkat a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Oláh László közölte: ezt Szatmári László NGM-főosztályvezető meg is erősítette a tanácsnak küldött decemberi válaszlevelében, rámutatva, hogy a jövedéki meghatározott paragrafusai alapján sem a bor, sem a szőlőmust nem minősül alkoholos italnak. A jogszabályt, mint kérdésünkre elmondták, a NAV-nál ugyanígy értelmezik.
A chipsadó-törvény szerint is alkoholos italnak számít viszont a legtöbb tömény, amelyek az új adó miatt jelentősen megdrágulhatnak, a 0,7 literes jellemző kiszerelés esetében átlagosan 400–800 forinttal. Mivel az adómérték ez esetben nem százalékos, hanem összegszerű, bár a márkás italok is jelentősen drágulnak, a kommersz töményeknél lesz zsebbe vágóbb a drágulás.
A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott adatok szerint 2011-ben – az év szeptemberétől kellett neta-t fizetni – 3,4 milliárdot, az első teljes évben, 2012-ben 19, 2013-ban 18,8, tavaly pedig 20 milliárd forint folyt be a népegészségügyi termékadóból a költségvetésbe. Ez összesen több mint 61 milliárd forint, amelynél ugyanakkor a bevallások alapján két milliárddal többet, 63 milliárdot kellett volna befizetni. A legtöbb adót, az összes neta-befizetés több mint felét, 31,8 milliárd forint az előrecsomagolt cukrozott készítmények után kellett leróni. A második legnagyobb, 10,5 milliárdnyi adóbevétel az ételízesítőkből származott, míg a chipsató befizetéseihez a sós snackek mindössze 9,9 milliárddal járultak hozzá, ami csupán a harmadik helyre volt elég. Az energiaitalok, amelyek összetételét a gyártók úgy próbálták meg módosítani, hogy kibújhassanak az adófizetés alól, ám a kormány 2013-ban ennek megfelelően módosította a jogszabályt, 2,5 milliárd bevételt hoztak. Viszonylag jelentős összeget, 6,5 milliárdot kellett az elmúlt években befizetniük az üdítőital-gyártóknak, viszont az egymilliárdot sem érte el a cukrozott kakaóporok, a szörpök, valamint az ízesített sörök és az alkoholos frissítők után fizetendő népegészségügyi termékadó összege.
Az adónemet „a táplálkozás-egészségügyi szempontból nem kívánatos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítására és ezen keresztül az egészséges táplálkozás előmozdítása” vezették be.
Egyszerűen bonyolult
Az alkoholos italok után alkoholtartalomtól függően kell megfizetni a chipsadót. A legkevesebbet – literenként 20 forintot – az 5 térfogatszázaléknál kisebb alkoholtartalmú italok után kell majd fizetni, míg a legtöbbet, literenként 900 forintot a 45 térfogatszázaléknál nagyobbaknál. A 15–25 fokos italok után 300, a 25–35 fokosok után 500, míg a 35–45 fokosok után literenként 700 forint az adóteher.
