A zágrábi újság úgy tudja, Horvátország EU-csatlakozásának második évfordulója, idén július 1-je előtt pár hónappal hivatalosan is elküldi Brüsszelnek kérelmét a schengeni övezethez való csatlakozási szándékáról, annak tudatában is, hogy erre a közeljövőben aligha van esélyük.
Legutóbb a párizsi merényletek után merültek fel kétségek a schengeni együttműködés 26 országa között a személyek szabad mozgását lehetővé tevő zóna jövőjéről. Több vezető politikus is felvetette a határőrizet visszaállítását, köztük a spanyol belügyminiszter is, aki akkor arról beszélt, hogy a terroristák mozgásának megakadályozása érdekében a belső ellenőrzést is szigorúbbá kell tenni. Az nem képviseli ezt a véleményt, az viszont várható, hogy a jövőben tovább szigorítják az ellenőrzést az övezet külső határain.
A Vecernji List egy uniós dokumentumot idézve kiemelte: Horvátország keleti szomszédai – Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia – a fegyvercsempészek fő beszerzési forrásai és tranzitútvonalai közé tartoznak. Boszniában ezenkívül háromezerre becsülik a potenciális terroristák számát – a Charlie Hebdo elleni merénylet után az is kiderült, hogy a balkán országban készült a jemeni al-Kaida által kiképzett támadó egyik tölténye.
A schengeni övezet bővítése jó pár éve elakadt. Utoljára, 2008 decemberében a nem EU-tag Svájc csatlakozott, Magyarország, nyolc másik 2004-es belépővel együtt egy évvel korábban lett az övezet része. A 2007-ben uniós taggá vált két ország, Románia és Bulgária azonban hiába próbálkozik a belépéssel, azt rendre visszautasítják a tagállamok, elsősorban Hollandia és Németország vétózza meg az erre vonatkozó javaslatot.
Bulgária esetében egyrészt a kockázatosnak ítélt határszakaszok – elsősorban a török és a szerb – jelenti a fő problémát, amelyen ugyancsak terrorgyanús személyek, fegyvercsempészek és kábítószerszállítmányok belépését kellene megakadályoznia a határőröknek.
Mindkét országon számon kérik ugyanakkor az igazságszolgáltatás hiányosságait is. Románia esetében a technikai feltételekkel kapcsolatos hiányosságok helyett a hatóságok korrupciógyanús működését tartják máig a fő akadálynak a csatlakozás előtt. Klaus Iohannis román elnök január közepén Brüsszelben tett bemutatkozó látogatásának is a schengeni csatlakozás volt a fő témája.
Románia és Bulgária csak együttesen csatlakozhat a schengeni övezethez, mert a közös felkészülés során ez volt a kiindulópont, és a két ország közös határán nem építették ki a zóna külső határainak fokozott ellenőrzéséhez szükséges létesítményeket. A csatlakozáshoz az összes EU-tagország kormányának jóváhagyása szükséges.
