Az S&P pénteken vizsgálja felül Magyarország besorolását, és ugyan szebb képet festhet a gazdaságról, mint korábban, de felminősítésre vélhetően nem kerül sor. (Erre nagyobb esély van akkor, ha az adósbesorolás margójára írt kilátás már pozitív, hiszen ez a felminősítés előszobájának számít.)
Ha az S&P egy osztályzattal jobbat is adna Magyarországnak, és a „BB” szintről „BB+”-ra módosítaná a besorolást, az nem változtatna sok mindenen, hiszen még ez is bóvli kategória. Persze mindenképpen jó lenne közelebb kerülni a befektetési ajánláshoz, a nagy lépés mégis a „BBB-” szint elérése lenne.
A Moody’s-nál és a Fitch-nél nagyobb esély van a befektetési ajánlás elérésére, mert ennél a két hitelminősítőnél csak egy szintet kellene javulni ahhoz, hogy ne legyünk bóvliban. A Moody’s azonban két hete nem nyúlt a magyar besoroláshoz – és elemzést sem adott ki az országról –, pedig lehetősége lett volna rá. Van esély arra is, hogy a Moody’s-hoz hasonlóan az S&P sem lép most semmit.
Az összes hitleminősítő közül talán az S&P fordítja a legnagyobb figyelmet arra, hogy a makrogazdasági helyzet mellett az intézmény környezetet is vizsgálja. Minősítéseiben a növekedési kilátások és a költségvetés helyzete mellett gyakran visszaköszönnek a „puhább” tényezők. Az S&P a leminősítéseknél felrótta az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentését, az új jegybanktörvénnyel kapcsolatos problémákat, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontását. Az S&P sokszor írt a befektetési környezet romlásáról, a különadók negatív hatásairól, vagyis a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanságáról.
Igaz, hogy a magyar növekedési kilátások sokat javultak az elmúlt egy évben, a költségvetési hiány stabilan 3 százalék alatt, áll és nem növekszik az államadósság sem. Vannak azonban olyan tényezők, amelyet az S&P szakértői a mérleg negatív oldalára tehetnek. Ilyen a diszkriminatív reklámadó, amelyet most az Európai Bizottság felfüggesztett, vagy például a külföldi kiskereskedelmi cégeket sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelentős emelése. És ha nem is jelent nagy problémát a gazdaság egésze szempontjából, valószínűleg a brókerbotrányt vagy a vasárnapi zárva tartást sem tudják a pozitív tényezők közé sorolni.
