Magyar gazdaság

TÁRKI: ez várható 2015-ben gazdasági téren

Míg Csehországban pozitív, Lengyelországban és Magyarországon negatív irányba változott az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos közvélemény, valamint különösen a magyarok pesszimisták az ország jövőjét illetően – derül ki a TÁRKI 2015. januári adatfelvételéből.

A Közép-Európai Közvélemény-kutató Társulás (Central European Opinion Research Group, CEORG) 2015 januárjában újra megismételte korábbi adatfelvételét, amelyet négy közép-európai országban (Szlovákia, Csehország, Lengyelország és Magyarország) végzett arról, hogy milyennek vélik a megkérdezettek országuk jelenlegi gazdasági helyzetét, illetve az hogyan változik a következő egy évben. A felmérés 2014. januári és júliusi eredményeiről korábban már beszámolt a TÁRKI, most a cég arra volt kíváncsi, hogy mi változott az elmúlt fél évben az ország gazdasági helyzetének megítélésével kapcsolatban.

Az elmúlt fél évben Csehország esetében folytatódott a 2014-es évben megfigyelt tendencia, azaz továbbra is pozitív irányba változnak az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos vélemények. 2014. januárhoz képest a szlovák válaszadók körében nem történtek nagy változások, a gazdasági helyzettel közepesen elégedettek aránya kismértékben nőtt. Ezzel szemben Lengyelország és Magyarország esetében negatív irányba változott a közvélemény: míg Lengyelországban az elmúlt egy évben előbb nőtt, aztán csökkent az ország gazdasági helyzetét „jónak” tartók aránya, addig Magyarországon kifejezetten negatív irányba mutató változást figyelhetünk meg: a magyarok körében ez az arány összességében majdnem a felére csökkent.

A négy ország közül csak Csehországban emelkedett a következő tizenkét hónapban javulást várók aránya. A szlovákok és a lengyelek esetében nincsenek nagy változások, vagy ingadozik a közvélemény. Magyarországon ezzel szemben folyamatosan és meredeken csökkent azok aránya, akik szerint a közeljövőben jobb lesz az ország gazdasági helyzete, és meredeken nőtt a rosszabb gazdasági helyzetet várók aránya. Egyidejűleg erősen csökkent a „nem tudja” választ adók aránya, illetve (a tavaly júliushoz képest) azoké, akik változatlanságot várnak.

Ha a magánélet (család) munkára gyakorolt hatását vizsgáljuk az anyagi jólét függvényében, akkor a munka hatásához képest eltérő összefüggést találunk: azok, akik rosszul élnek, vagy jónak, vagy rossznak vélik, viszont azok, akik jól élnek, inkább átlagosnak érzik a család munkára gyakorolt hatását.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek