BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Brókerbotrány: meg nem szerzett jövedelem után nem kell adót fizetni

Senkinek sem kell adót fizetnie olyan jövedelem után, amelyet ténylegesen nem szerzett meg, így nem érheti hátrány a brókerbotrány befektetőit az adózásban - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel.

A gazdasági tárca a tájékoztatás szerint arra kéri a Nemzeti Adó-és Vámhivatalt (NAV), hogy ne alkalmazzon semmilyen szankciót azokkal a - 2014-ben ténylegesen jövedelmet nem szerző - magánszemélyekkel szemben, akik a Buda-Cash Zrt. (felszámolás alatt), a Hungária Értékpapír Zrt., illetve a Questor Zrt. által küldött kifizetői igazolásokon szereplő adatokat nem tüntetik fel a személyi jövedelemadó (szja) bevallásukban, és az adót sem fizetik meg utána.

Azokat a 2014-ben keletkezett jövedelmeket, amelyeket a magánszemélyek ténylegesen megszereztek és nem merül fel az igazolás hitelességének kérdése, fel kell tüntetni a bevallásban, és az adót meg kell fizetni utána - írja az NGM.

A tárca közleményében felidézte: minden cégnek 2015. január 31-ig meg kellett küldeni a kifizetői igazolásokat, amelyen szerepel, hogy az elmúlt - 2014-es - évben mekkora jövedelmet szerzett a magánszemély az adott vállalkozástól. Az igazolások adatait a NAV elektronikusan, a magánszemélyek papíron kapták meg, és ez alapján töltik ki az szja-bevallásukat. 

A felszámolt, illetve felfüggesztett tevékenységű brókercégek is megküldték befektetőiknek január végén a kifizetői igazolásokat. Azonban kérdéses, hogy a papíron szereplő adatok megfelelnek-e valóságnak. Éppen ezért bevallani és adót fizetni csak annak kell, aki a brókerbotrányban érintett három cégtől 2014-ben ténylegesen jövedelemhez jutott - hívja fel a figyelmet az NGM a tájékoztatásban.

A jegybank üdvözli a Beva döntését

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) igazgatósága pénteki ülésén úgy határozott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. által forgalmazott fiktív kötvényekbe befektetők jogosultak az alap kártalanítására - közölte a jegybank az MTI-vel.

Az MNB már korábban közzétett egyértelmű jogi álláspontja alapján a fiktív kötvények értékesítésével okozott kár a Beva kártalanítási körébe tartozik. Kitérnek arra: nem a vállalati kötvényekkel egyébként együtt járó kibocsátói kockázat (azaz a kötvénnyel finanszírozott gazdasági társaság csődje) okozta ugyanis az érintett befektetők kárát, hanem az, hogy a gyanú szerint a befektetési szolgáltató a befektetési céllal átvett összegekért cserébe nem adott értékpapírt (se igazi kötvényt, se más értékpapírt) ügyfeleinek.

A közlemény szerint most a legfontosabb feladat az érintett ügyfelek tényleges kártalanítása, amely a Questor Értékpapír Zrt. felszámolásáról rendelkező felügyeleti döntéssel kezdetét veheti. A vizsgálat mai állása szerint a felszámolásra vonatkozó döntés akár már a jövő héten megszülethet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.