Felráznák Finnországot
Egy partner nem is lesz elég, mert az euroszkeptikus Finnek Párt (korábban Igazi Finnek) 38 mandátumhoz jutott, míg az eddigi miniszterelnököt adó jobbközép Nemzeti Koalíció 37-et. Szóba jöhetnek a 34 mandátummal rendelkező szociáldemokraták is, ha a Finnek inkább a kívülmaradást választják – ezt tették 2011-ben, amikor a mostaninál jobb eredményt értek el, ám nem akartak olyan kormányban részt venni, amelyik támogatta, hogy az EU mentőövet dobjon a görögöknek.
A görög helyzet azóta sem oldódott meg, az eurózónáé viszont javult, és a Finnek vezetője, Timo Soini már a választások előtt jelezte: a fő célja az, hogy pártja bekerüljön a kormányba. Soini az eurózónára, illetve Görögországra vonatkozó kritikája hangneméből is visszavett, vasárnap este pedig a Financial Times szerint sietett kijelenteni, hogy állnak rendelkezésre, mert szükség van rájuk. Akármilyen kormányt hoz össze, a Centrum Párt súlyos örökséggel indul. Nem is olyan régen Finnország még a technológiai ipar élharcosa volt Európában, ám a zászlóshajó Nokia ütemvesztését az egész gazdaság megérezte.
Az IT-korszak hozta változásokat egy másik fontos ágazat is megszenvedte: a papíripar hanyatlása nyomán munkahelyek ezrei szűntek meg az 5,5 milliós országban, idén februárban már 10 százalék fölé került a munkanélküliségi ráta.
További csapást jelentettek az Oroszországgal szembeni uniós szankciók, illetve a válaszul adott orosz embargó: a finn export mintegy 10 százaléka irányul a vele speciális kapcsolatban levő szomszédhoz, és a finn kereskedelmi kamara egy tavalyi felmérése szerint az embargót a helyi vállalatok mintegy fele megszenvedi. A fő gond a még éppen az uniós küszöb, a GDP 60 százaléka alatt levő államadósság emelkedése. A miniszterelnökséget tavaly júniusban elvállaló Alexander Stubb kormánya megpróbálkozott a költségvetési kiadások csökkentésével és az adók emelésével, de ezzel csak a növekedést akasztották meg újból. A jobbközépnek végül azt is meg kellett érnie, hogy a Standard & Poor’s tavaly októberben megfosztotta Finnországot a legjobb, AAA fokozatú adósosztályzattól.
A búcsúzó pénzügyminisztérium becslése szerint mintegy 6 milliárd eurót kitevő megszorításra lenne szükség ahhoz, hogy az államadósság 2019-re ne menjen föl 70 százalékig. A leendő kormányfő viszont először élénkíteni akar: tíz év kell ahhoz, hogy ismét versenyképessé tegyük a gazdaságot – nyilatkozta Sipila az YLE TV1 tévécsatornának –, a költségvetés egyensúlyba hozása szerinte másodlagos.
Az üzletemberként húsz éve bizonyító politikus korábban világossá tette, hogy pártja folytatni akarja a kiadások lefaragását, valamint a társadalombiztosítási járulékok csökkentését, de tervei közt szerepel a munkaerő-piaci szabályok lazítása is. Arról egyelőre nem sokat tudni, hogy a szóba jöhető koalíciós partnerek mit szólnak ehhez, de a kampányban mindegyik komolyabb politikai erő azt állította, meg tudja találni a megszorítások és a gazdaságösztönzés helyes kombinációját.
IT-milliomosból miniszterelnök
A leendő finn kormányfő, az 54 éves, mérnök végzettségű Juha Sipila nem tipikus politikus: alig négy éve került be a parlamentbe, egy évre rá választották meg a Centrum Párt elnökének. Anyagi hátterét még a kilencvenes években alapozta meg, amikor először tulajdonosa lett a távközlési berendezéseket gyártó Solitrának, amelynek korábban ügyvezető igazgatója volt, majd 1996-ban eladta az amerikai ADC-nek. Így szerzett millióit azóta is ügyesen forgatta, egyebek közt környezetvédő beruházásokban, például pellet alapú erőmű építésében is – még a saját Chevrolet pickupját is pellet tüzelésűre alakíttatta át.
