Forint: eső várható

Kellemetlen lehet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa számára, hogy a forint egyre erősebb az euróval szemben. A kamatdöntő testület tagjai egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy a márciusban megkezdett kamatvágási ciklust folytatni fogják, a sűrűsödő megszólalásokból pedig úgy tűnik, hogy a 300 alatti euróval nem tudnak megbarátkozni.

Mindez nem is csoda, hiszen az infláció továbbra is negatív tartományban van, és várhatóan még hosszú hónapokig ott is marad. Februárban 1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak a januári rekordmértékű, 1,4 százalékos áresés után. Gárgyán Eszter, a Citigroup vezető közgazdásza szerint minden tényező változatlansága mellett a forint 6-8 százalékos leértékelődésére van szükség ahhoz, hogy az infláció az MNB 3 százalékos céljához emelkedjen vissza.

A márciusi 15 bázispontos kamatcsökkentés egyelőre azonban nem tudta gyengíteni a forintot (a ráta ezzel 1,95 százalékra süllyedt) az MNB. A tanács döntése után erősödött is a magyra valuta, amely azóta is 14 hónapos csúcs közelében van az euróval szemben.

A kitartóan erős árfolyamot látva a múlt héten Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja és Balog Ádám, az MNB alelnöke is a kamatvágás folytatatásáról beszélt. Persze a tanács rendre hangsúlyozza, hogy nincs árfolyamcélja, de leginkább a forint esésén keresztüli importált inflációval tudnák visszatéríteni az árindexet a pozitív tartományba. Balog a Reutersnek azt mondta, több lépésben csökkentheti az irányadó kamatszintet az MNB. Szerinte elképzelhető, hogy a jegybanki alapkamat akár a lengyel 1,5 százalékos szint alá is süllyedhet. „Magyarországnak nem kell félnie attól, hogy kamatait a lengyel irányadó kamatok alá csökkentse” – hangsúlyozta Balog.

Ez alapján egyre mélyebb kamatmélypontokat feltételezhetnek a szakértők. Eddig azt várták, hogy 1,5-1,6 százalék körül érhet véget a ciklus. Ám az MNB alelnöke szerint a forint árfolyamának alakulása miatt hosszabb ideig tartó kamatvágási ciklus is elképzelhető.

Az MNB azonban nem csak a kamaton keresztül élénkíthet, hanem akár a Növekedési Hitelprogramot is tovább szélesítheti, de Balog Ádám azt mondta, nem szeretnék 2000 milliárd forint fölé vinni a keretösszeget. Elemzők azonban már arról is beszélnek, hogy a kamatvágásokon és a hitelprogramon túl más inflációs hatással párosuló gazdaságélénkítést is bevethet az MNB.

Arra is van esély azonban, hogy a jegybank mégsem vág túl sokat a kamaton, hiszen éppen a márciusi kamatcsökkentés után puhították a 3 százalékos inflációs célt. Mostantól 2-4 százalék közötti várható infláció is elfogadható, ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy kissé eltérjenek a 3 százaléktól, ha egy olyan sokk éri a gazdaságot, amire nem feltétlenül kell reagálni. Most épp az olaj árának zuhanása tartja mélyen az árindexet, vagyis a külső sokk miatt akár el is fogadhatnának egy 3 százaléknál alacsonyabb inflációt. Más kérdés, hogy az inflációs várakozások csökkenésére és a már most is látható másodkörös hatásokra nagyon kell figyelniük a döntséhozóknak.

Szakértők szerint azonban a célsáv módosítása nem most, hanem inkább majd akkor lesz fontos, ha az MNB el akarja kerülni a kamatemelést, és hajlandó tolerálni egy kissé magasabb inflációt.