A Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) a forint gyengítésén keresztül próbálhatja meg tovább élénkíteni a gazdaságot. Ennek előjele, hogy a jegybank a lakossági deviza alapú jelzáloghitelek forintosítása után meg akar szabadulni a többi devizaadósságtól is. Az MNB kedden közölte, hogy készen áll 1,1 milliárd euró összegű devizát adni arra a célra, hogy a megmaradt lakossági devizaadósságot (autó, személyi és egyéb hitel) is forintosítsák. A múlt héten pedig bejelentették az önfinanszírozási program folytatását, amellyel a jelenlegi 34 százalékról 30 alá csökkentheti az államadósság devizaarányát.
Mindez támogatja azt, hogy a magyar gazdaság árfolyam-ingadozás miatti sérülékenysége csökkenjen, ráadásul a monetáris politika transzmissziója akár javulhat is, hiszen a lazítás (ami esetleg az árfolyam gyengülésével járhat) nem okoz majd problémát a hiteleit törlesztő lakosságnak. Az államadósság szempontjából is sokkal kisebb lehet a negatív hatás. Szakértők azonban rámutattak, hogy az önfinanszírozási program egyelőre önmagában nem hatott az ország megítélésére.
Örvendetes, hogy 13 év után a rövid lejáratú magyar állampapír hozama a lengyel alá csökkent az MNB bejelentésének hatására, de a kockázati felárunk nem változott – mondta a Világgazdaságnak egy bank treasury osztályának szakértője. Hozzátette, hogy a 3 hónapos hozam bőven az MNB 1,65 százalékos irányadó rátája alatt, 1,1 százalék közelében van, és a hozamgörbe egyre meredekebb.
Ráadásul a forintot máris gyengítette az MNB program. A hazai deviza 312–314-es szintek között mozog az euróval szemben, ami 1,5 százalék körüli gyengülés a jegybanki eszköztár változásának bejelentése óta. „Régebben ilyen mértékű gyengülés és árfolyam-ingadozás után szóbeli intervenció következett, amivel az MNB igyekezett meggátolni a hirtelen leértékelődést. Mostanra leszokott erről az MNB” – emelte ki a szakértő.
Vélhetően már csak azért sem szól bele az árfolyam alakulásába az MNB – azon túl, hogy elméletileg nincs árfolyamcélja –, mert nincs ellenére a gyenge forint. A Deutsche Bank friss elemzése szerint azonban a forint „fair” árfolyama 304-es szint körül lehet az euróval szemben, vagyis közel tíz forinttal erősebb, mint a jelenlegi kurzus. Ezt számos szakértő hasonlóan gondolja, sőt, vannak, akik szerint még ennél is erősebb lehet az egyensúlyi árfolyam. A legtöbben mégis azt gondolják, hogy a forint 12 hónapos időtávban gyengülni fog, és 315-320 közé kerülhet.
Nem tűnik alaptalannak ez a várakozás, már csak azért sem, mert a gazdasági növekedésnek újabb motorokat kell keresni, ha majd kifutnak az olyan egyszeri hatások, mint az alacsony olajárak, a rezsicsökkentés, az uniós források gyorsuló lehívása vagy a banki elszámoltatás. Miután újabb belső motorokat nem könnyű találni, elképzelhető, hogy a devizahitelek kivezetése után a forint leértékelésén keresztüli exportvezérelt növekedés irányába tesz lépéseket az MNB.
Igaz, az importtartalma még most is jelentős, így ez valószínűleg csak korlátozottan hathat a növekedésre. Ha nem emelkedik meg jelentősen az (májusban tért vissza a pozitív tartományba nyolc hónapnyi defláció után, és egyből 0,5 százalék lett), akkor a jegybank érdemben tovább lazíthatja a monetáris kondíciókat annak ellenére, hogy a kibocsátási rés (a gazdaság tényleges és hosszú távon elérhető növekedése közötti különbség) lassan minden elemzés szerint bezárul, így az újabb élénkítések akár túlfűtötté is tehetik a gazdaságot. Az MNB azonban valószínűleg inkább azt tartja majd fontosnak, hogy tartósan magas, 3 százalék feletti legyen a
