Betiltott tartalmak egy kattintásra? Újabb konfliktus borzolhatja az amerikai–európai kapcsolatokat
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma egy olyan weboldalt készít elő, amely lehetővé tenné, hogy a világ más részein élők hozzáférjenek a kormányaik által betiltott tartalmakhoz, köztük gyűlöletbeszédhez és terrorista propagandához. Washington ezt a lépést a cenzúra elleni fellépés eszközének tekinti – tudta meg három, a tervet ismerő forrástól a Reuters.
Az Egyesült Államok síkraszáll a szólásszabadságért, még Európával szemben is
A források szerint az oldal a „freedom.gov” címen lesz elérhető. Egyikük elmondta, hogy
egy virtuális magánhálózati (VPN) funkció beépítését is fontolgatják, amely a felhasználói forgalmat amerikai eredetűnek tüntetné fel, valamint az oldalon nem követnék nyomon a felhasználók tevékenységét.
„Az információ hatalom. Szerezd vissza a szabad véleménynyilvánításhoz való emberi jogodat” – írja a freedom.gov. A doménnevet január 12-én jegyezték be a szövetségi nyilvántartás szerint.
A weboldalt az amerikai külügyminisztérium fejlesztette, a projektet Sarah Rogers, a nyilvános diplomáciáért felelős helyettes külügyi államtitkár vezeti. A portált a múlt heti müncheni biztonságpolitikai konferencián tervezték bemutatni, de a bejelentést elhalasztották, vélhetően azért, mert jogi aggályok vetődtek fel a tervvel kapcsolatban.
Úgy tűnik, hogy a portálon keresztül az amerikai kormány más országok állampolgárait a helyi jogszabályok megkerülésére ösztönzi.
A külügyminisztérium szóvivője a Reutersnek azt mondta, hogy az amerikai kormánynak nincs kifejezetten Európára irányuló cenzúramegkerülő programja, ugyanakkor hozzátette: „A digitális szabadság prioritás a külügyminisztérium számára, és ez magában foglalja az olyan adatvédelmi és cenzúramegkerülő technológiák, mint a VPN-ek elterjedését is.”
A szóvivő cáfolta, hogy bármilyen bejelentést elhalasztottak volna, és azt is pontatlannak nevezte, hogy a minisztérium jogászai aggályokat fogalmaztak meg.
Míg az Egyesült Államokban a szólásszabadság mindenek felett áll, addig az Európai Unióban ez nem így van
Európa megközelítése eltér az Egyesült Államokétól, ahol az alkotmány gyakorlatilag minden véleménynyilvánítási formát véd. Az Európai Unió azonban korlátozza a véleménynyilvánítási szabadságot, hogy megakadályozza a szélsőséges propaganda újjáéledését, amely anno a nácizmust táplálta. Sőt, az EU az orosz oldalakat is korlátozza, hogy ne terjeszthesse az ukránellenes propagandát, míg Magyarország több ukrán hírportált is letiltott az ősszel, cserébe egy hasonló kijevi lépésért.
Amerikai tisztviselők szerint többek között Románia, Németország és Franciaország is elnyomja a jobboldali politikusokat. Németország 2024-ben 482 eltávolítási határozatot adott ki terrorizmust támogató vagy arra uszító tartalmak miatt, és 16 771 tartalom eltávolítására kötelezte a szolgáltatókat.
Az Egyesült Államokban úgy vélik, hogy az EU digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (Digital Services Act) és az Egyesült Királyság Online Safety Actje, korlátozzák a szólásszabadságot.
Az uniós szabályozók rendszeresen kötelezik az amerikai székhelyű weboldalakat tartalmak eltávolítására. Például az Elon Musk tulajdonában lévő X-et decemberben 120 millió eurós bírsággal sújtották a szabályok be nem tartása miatt.
Amerika lépése közvetlen támadás lehet Európa jogrendje ellen
Kenneth Propp, a külügyminisztérium egykori tisztviselője, aki korábban az európai digitális szabályozással foglalkozott, jelenleg pedig az Atlantic Council Europe Center munkatársa, közvetlen támadásnak nevezte az amerikai tervet az európai szabályok és törvények ellen. Szerinte a freedom.gov-ot Európában úgy érzékelnék, mint az amerikai kormány kísérletét a nemzeti jogszabályok aláásására.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolata meredeken romlik, amióta Donald Trump tavaly év elején visszaült az amerikai elnöki székbe. Trump kijelentette, hogy nem feltétlenül védi meg Európát biztonsági fenyegetésektől, azzal fenyegetett, hogy katonailag megszállja a Dániához tartozó Grönlandot, valamint vámokat vezetett be az uniós tagállamok ellen. A legfrissebb fejlemény az, hogy pénteken az amerikai legfelsőbb bíróság elkaszálta Trump vámrendeletét, amire az amerikai elnök kapásból bejelentette, hogy 10 százalékos globális vámot vezet be a világ többi részére, majd szombaton már 15 százalékról beszélt, amely a következő 150 napban érvényes lesz, kongresszusi jóváhagyás nélkül is. A hirtelen irányváltások tovább növelték a bizonytalanságot a piacokon és Brüsszelben is.
Mindez azt mutatja, hogy a második világháború utáni erős transzatlanti szövetségnek vége, Európa immár nem bízhat meg feltétlenül az Egyesült Államokban. Ezt mutatja, hogy Kínával, Indiával, a dél-amerikai Mercosur- és más országokkal is keresi a kétoldalú kapcsolatokat Európa, hogy ezáltal is csökkentse az amerikai kitettségét.
„Teljes a káosz”, az EU befagyaszthatja az amerikai kereskedelmi megállapodás jóváhagyását Trump húzása miatt
Az amerikai legfelsőbb bíróság döntése után újra felbolydult a transzatlanti kereskedelem. Az Európai Parlamentben már arról beszélnek, hogy leállítják a megállapodás jóváhagyását, miután Trump visszaállította a vámrendszert.
