Az EU főképviselője mondta ki: menjenek inkább az ukrán frontra a magyar katonák – Szijjártó Péter lerántotta a leplet a brüsszeli tervről, hosszú háborúra rendeznék be az Európai Uniót
Sokkoló állításokkal állt a nyilvánosság elé Szijjártó Péter a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülést követően: szerinte az EU-ban nyíltan beszélnek magyar katonák Ukrajnába küldéséről, miközben Brüsszel az ukránokkal összejátszva blokkolja Magyarország kőolajellátását. A tárcavezető szerint Európa hosszú háborúra rendezkedik be, amellyel párhuzamosan újabb, hatalmas pénzügyi csomagokat készítenek elő Kijev számára.
Az Európai Unió Brüsszelben megrendezett külügyminiszteri tanácsülését követően Szijjártó Péter élőben számolt be a történtekről. Elmondása szerint a többórás vita középpontjában az ukrajnai háború állt, és a felszólalásokból egyértelműen kirajzolódott:
Az európai vezetők nem a konfliktus lezárására, hanem egy hosszú távú háborús forgatókönyvre készülnek.
A miniszter négy fő megállapítást tett. Az első: Európa szerinte egy elhúzódó háborúra rendezkedik be. A második: „minden kétséget kizáróan” katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, és az erre vonatkozó terveket mielőbb meg akarják valósítani.
A miniszter külön kiemelte Kaja Kallas nevét, aki az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjeként vesz részt a tárgyalásokon.
Kaja Kallas azt akarja, hogy magyar és szlovák katonák menjenek Ukrajnába
– fogalmazott a tárcavezető.
A harmadik pont a pénzügyi támogatás kérdése volt. A miniszter szerint a már korábban elfogadott és folyósított összegeken felül további forrásokat kívánnak biztosítani Ukrajnának. Mint mondta, a korábban eldöntött, jelenleg Magyarország által blokkolt 90 milliárd eurós csomag csak részben fedezi az ukrán pénzügyi szükségleteket. A brüsszeli tárgyalásokon világossá tették: a közeljövőben újabb döntésekre lesz szükség, mert még több pénzt kívánnak a háborúban álló országba irányítani.
Rendkívüli: Magyarország újabb csapást mér Ukrajnára, nem engedi, hogy hozzájusson az uniós pénzhez, ami a háborúhoz kell – itt a második büntetés a Barátság vezetékért
Budapest nem járult hozzá az EU újabb, kilencvenmilliárd eurós hiteléhez, amelyet Ukrajnának szántak volna. A kormány világossá tette: nem támogat olyan konstrukciót, amely hosszú távú pénzügyi kockázatot jelent Magyarországnak, főleg akkor, amikor Kijev még a hazai energiabiztonságot is szabotálná a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
A negyedik megállapítás az ukrán uniós tagság kérdésére vonatkozott. Szijjártó beszámolója szerint mind az uniós tisztségviselők, mind az ukrán külügyminiszter úgy beszéltek Ukrajna EU-csatlakozásáról, mint egy gyakorlatilag eldöntött és megakadályozhatatlan folyamatról. Elhangzott, hogy Ukrajna teljesen felkészült a tagságra, és a csatlakozás gazdasági, valamint geopolitikai szükségszerűség számukra.
Magyar katonák menjenek a frontra, de a Barátságot nem indítanák újra
A miniszter külön kitért az energiaellátás kérdésére is. Állítása szerint beigazolódott a gyanú, hogy Brüsszel Ukrajnával együttműködve blokkolja a magyarországi kőolajszállításokat.
Ez a kijelentés különösen érzékeny pont, hiszen Magyarország energiaellátásának jelentős része továbbra is importforrásoktól függ, és az ellátásbiztonság kérdése stratégiai jelentőségű.
A vita tehát nem pusztán diplomáciai részletkérdésekről szólt, hanem az uniós tagállamok jogainak és érdekeinek a teljes eltiprásáról, valamint Brüsszel háborús céljairól:
- valódi katonai szerepvállalást akarnak;
- több tízmilliárd eurós támogatásokat küldenének;
- és Ukrajna gyorsított uniós integrációját is elindítanák.
Szijjártó üzenete egyértelmű: Magyarország nem támogatja a katonák küldését, és továbbra is a háború eszkalációjával szemben foglal állást.
Az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa rendszeresen tárgyalja az ukrajnai háborúval kapcsolatos kérdéseket, ám a mostani ülés a magyar kormány értelmezése szerint új szintre emelte a vitát: most fog eldőlni, hogy a pénzügyi és politikai döntések milyen irányba terelik az unió közös fellépését, és milyen mozgástér marad a tagállamok számára.
Lényegében nem történt semmi
Az Európai Bizottság szerette volna, ha a szankciók 20. köre, amely magában foglalja az orosz olajszállító tartályhajók szolgáltatásainak teljes betiltását, zöld utat kapna, az orosz–ukrán háború négyéves évfordulójára. Kallas azonban azt mondta, hogy sajnos valószínűtlen, hogy a csomagról hétfőn megállapodnak „a magyar kormány nagyon erős nyilatkozatai” miatt – tudósít már az Euronews.
Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter a portálnak azt nyilatkozta, hogy a blokád szégyen és gyalázat. „Minden késedelem, ami a szankciócsomag elfogadásában történik, kudarc Európa számára – mondta Stenergard. – Én még nem adom fel.”
A francia Jean-Noel Barrot azt mondta, hogy „mindenkinek be kell tartania a kötelezettségeit”, míg az észt Margus Tsahkna szerint „nincs ok a patthelyzetre”.
Hétfőn nem történt elmozdulás, Magyarország kiáll amellett, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárdos támogatást és az oroszok elleni 20. szankciós csomag megszavazását. Egyelőre tehát mégiscsak patthelyzet van.
Nem lesz jó napja az újságírónak, az orosz olajjal próbálkozott: Szijjártó Péter pillanatok alatt tette helyre – „Ne komolytalankodjon, ez az Ukrajna Bizottság?”
Szóváltás alakult ki Szijjártó Péter brüsszeli sajtótájékoztatóján, amikor egy külföldi újságíró azt vetette fel, hogy a Magyarországnak eladott orosz olajból vásárol Moszkva drónokat az orosz hadsereg számára az ukrajnai háborúhoz. A külgazdasági és külügyminiszter komolytalannak nevezte a felvetést, hangsúlyozva, hogy az orosz olajért fizetett összeg elenyésző, és Magyarország szuverén joga eldönteni, honnan szerzi be az energiát.
