Az export húzza a növekedést
Kissé gyorsabban, 3,5 százalékkal nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben, mint ahogy a Központi Statisztikai Hivatal korábban becsülte, ám a bővülés szerkezete sokaknak meglepetést okozhatott, mert nem a belső kereslet volt a motor. Elemzők szerint idén 3 százalékkal nőhet a GDP, amit a fogyasztás és a nettó export támogathat.
Az ipari termelés és a szolgáltatások bővülése járult hozzá leginkább a gazdaság növekedéséhez az idei első negyedévben a KSH jelentése szerint. A részletes adatok szerint GDP 3,5 százalékkal nőtt, ami 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előzetes becslés. Ez gyorsabb növekedés, mint a tavalyi harmadik és negyedik negyedévben, amikor éves alapon 3,3 százalékkal nőtt a gazdaság. Negyedéves szinten 0,8 százalékkal nőtt a GDP.
Termelési oldalról az ipar 1,8, a szolgáltatások pedig 1,3 százalékponttal járultak hozzá a GDP bővüléséhez. A szolgáltatások közül a kereskedelem és vendéglátás teljesített a legjobban, miközben az ingatlanügyletek stagnáltak, a pénzügyi-biztosítási tevékenység pedig visszaesett. A kis súlyú építőipar lendülete megmaradt az út- és vasútépítések miatt, így a szektor 0,2 százalékponttal emelte a gazdaság teljesítményét. Hosszú ideje először a mezőgazdaság rontotta a gazdaság teljesítményét, 0,3 százalékponttal visszahúzva a GDP-t. A termékadók egyenlege (a termékek és szolgáltatások beszerzéséhez, értékesítéséhez és átadásához kapcsolódó adók és támogatások különbözete) is növelte a gazdaságot.
Felhasználási oldalról a végső fogyasztás 1,1, a nettó export pedig 3 százalékponttal segítette a növekedést, vagyis a kivitel volt a legerősebb húzóereje a gazdaságnak, szemben a sokak által várt belső fogyasztással. Az export utoljára 2009-ben, a válságból való kilábalás során járult hozzá ilyen nagymértékben a növekedéshez. Az jól látszik, hogy a háztartások fogyasztása is nagyot élénkült, hiszen utoljára 2006-ban növelték olyan mértékben a kiadásaikat, mint most. Ez 1,4 százalékponttal emelte a GDP-t, ugyanakkor a közösségi fogyasztás 0,6-tal húzta vissza a gazdaságot. Ilyen nagymértékű visszaesésre nyolc éve nem volt példa. A belső keresletre az is negatívan hatott, hogy a tavalyi választási évben csúcsra pörgetett beruházások visszaesése most jelentősen, 1,1 százalékponttal húzta le a GDP-t. A jegybank növekedési hitelprogramjának hatása már kezd kifutni, és úgy tűnik, az uniós források lehívását sem lehet tovább gyorsítani.
Összességében az látszik, hogy a magyar gazdaság növekedését elsősorban az ipari export segíti, de már érdemi növekedés látszik a háztartási fogyasztásban is. Utóbbit azonban részben olyan egyszeri hatások segítik, mint a rezsicsökkentés és a globális energiaárak zuhanása. Mindez a negatív tartományba süllyedő infláció miatt nagymértékben növeli a reálkereseteket. A GDP-re egy újabb egyszeri impulzus fog hatni a későbbiekben, ez pedig a banki elszámoltatás.
A növekedés szerkezete fordulatot mutat tavalyhoz képest, amikor még a belföldi kereslet nagyobb mértékben járult hozzá a gazdasági növekedéshez és a nettó export csökkent – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citi vezető közgazdásza szerint az autógyárak exportjának növekedése és az európai konjunktúramutatók alapján erőteljes lehet a kivitel bővülése a továbbiakban is. Gárgyán Eszter arra számít, hogy az export maradhat a növekedés motorja, míg a belföldi kereslet kevésbé járulhat hozzá a növekedéshez, de így is 3 százalék közelében lehet idén a GDP bővülése a tavalyi rekormagas, 3,6 után. Miután termelési oldalról az ipar, felhasználási oldalról pedig az export húzta a gazdaságot, ez azt jelenti, hogy az autóexport a legfőbb hajtóereje a növekedésnek.
Nőtt a szolgáltatások exportja
Nem csak az áruexport, de a szolgáltatások kivitele is jól alakult az első negyedévben a KSH egy friss jelentése szerint. A szolgáltatások külkereskedelmének aktívuma az első negyedévben 405 milliárd forint (1,3 milliárd euró) volt, így 70 milliárd forinttal (224 millió euróval) meghaladta 2014 azonos időszakának egyenlegét. A szolgáltatások kivitele megközelítette az 5 százalékot euróban számolva, az import azonban kismértékben csökkent. Az üzleti szolgáltatások, a szállítás és a turizmus is támogatta a szolgáltatásexportot.
